Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Soros 30 milliárdos árcédulája

Fura ember ez a Soros György! Míg más milliárdosok az ő korában szelvényeket vágva élvezik egy “munkás” élet gyümölcseit, addig ő 87 évesen is csak a pénzt, pontosabban az európaiak pénzét hajkurássza. Árazó-gépéből valahogy mindig egy 30 milliárd eurós árcédula kerül elő.

Önkéntes alapon, évi 30 milliárd euró hitelből.

A spekuláns újabb világmegváltó cikkel jelentkezett, amelyben egy ugyanolyan veszélyes tervet – a bevett fogalommal élve “Soros-tervet” – vázol fel, mint előző  írásában. 2015 szeptemberében, az újkori népvándorlás eddigi csúcspontján a brit és az olasz valutát 1992-ben bedöntő “filantróp” hat pontos tervében azt javasolta, hogy az EU belátható ideig fogadjon be évi egymillió migránst és ezt a terhet egyenletesen ossza szét (a tagországok között).

A júniusi uniós csúcson Berlin és Brüsszel sokadik nekifutásra pont egy ilyen “önkéntes” befogadási tervet akar keresztülboxolni, amely azért “vészhelyzet” esetén akár évi tízezer migráns kötelező Magyarországra telepítését is lehetővé tenné. Ilyen vészhelyzet bármikor beállhat, ha Erdoğan Törökországa felmondja a Merkel-Davutoğlu migránsegyezményt, vagy ha Angela Merkel Németországa újfent “Minden szírt befogad!”.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Berlin üzent

Az Európai Unió kohéziós támogatásait migránsok befogadásához kötné a német kormány – derül ki a Financial Times minapi cikkéből.

A lap szerint a német kormány Brüsszelben szellőztetette meg tervét, amely szerint a kohéziós alapok kifizetését (vagyis a strukturális támogatásokat) jogállamisági kritériumokhoz és a kötelező betelepítési kvótában való részvételhez kötnék. A német tervezet megfogalmazásában: „az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.”

A berlini üzenettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Merkel dilemmái

Több mint négy hónap telt el a szövetségi választások óta, de még mindig nem alakult kormány Németországban. Az elhúzódó belpolitikai válság példa nélküli az ország második világháború utáni történetében, mégsem ez az egyetlen indok, ami miatt az európai közvélemény és sajtó élénk érdeklődéssel figyeli a koalíciós tárgyalásokat.

A fontosabb ok az, hogy a német belpolitikának mindig is erős hatása volt az európai politikára. Az Unió legnagyobb gazdaságaként Németország irányító szerepet tölt be a közösségben, amit az utóbbi években már nem is rejtett véka alá a német vezetés. Németország döntő szerepet vállalt a görög válság kezelésében, és Merkel tárgyalt az Európai Unió nevében a migrációs válság kapcsán Törökországgal is, vagyis a németek vezető szerepre törekszenek az Unió belső- és külső ügyeiben egyaránt. Az tehát, hogy a Merkel vezette konzervatívok és a szebb napokat látott szociáldemokraták milyen alkut kötnek, az egész Unió, és így Magyarország szempontjából is érdekes.

A Handelsbatt német napilap négy területet azonosít, amelyek jelentős hatással bírhatnak a nemzetközi térben is: az új német kormány Európa-politikája; az esetleges gazdaságpolitikai szemléletváltás; a bevándorlás-politika; és végül a védelmi kiadások alakulása.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Soros-terv: végrehajtás folyamatban

Az Európai Parlament néhány órával ezelőtt nagy többséggel elfogadta álláspontját a migrációs krízis kezeléséről folytatott vitában.

Az állampolgári jogi bizottság által készített, a liberális frakcióhoz (LIBE) tartozó Cecilia Wikström által előterjesztett mandátum értelmében a jövőben (1) nem az a tagállam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik; (2) minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, illetve (3) aki nem működik együtt, az uniós forrásokat veszíthet. A mai naptól kezdve így szól tehát az Európai Parlament hivatalos állásfoglalása kvóta-ügyben.

Navracsics Tibor már többször hangot adott meggyőződésének, hogy Soros-terv nem létezik. Az Európai Bizottság magyar biztosa bő egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az európai bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”, a minap pedig kijelentette: „a magyar kormány egy-két újságcikkre építette fel a Soros-kampányt.”