Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Sargentini és az etikai panasz

A Sargentini-jelentés „vitájában” többször előkerült a korrupció mumusa.

A felszólaló nyugat-európai balliberális európai parlamenti képviselők az átláthatóság prófétáiként többek között olyan kijelentésekre ragadtatták magukat, hogy Magyarország az „Európai Unió legkorruptabb rendszere” (Udo Bullmann, német szociáldemokrata képviselő). A Sargentini-jelentés például felemlegeti a 4-es metróval kapcsolatos visszaéléseket, egy elegáns mozdulattal az Orbán-kormány nyakába varrva a Gyurcsány-Demszky-korszak kolosszális lenyúlását. Persze ez is csak egy volt a többi hazug vád között, de a korrupció egy olyan vissza-visszatérő téma, amivel a nyugat-európai politikai elit évtizedek óta igyekszik sakkban tartani az Unióhoz később csatlakozó közép-kelet-európai országok kormányait. Mert hát korrupció, az csak a Lajtától keletre létezhet. Az Európai Unió intézményeiben fogalmilag is kizárt, ott ugyanis „etikai panaszt” lehet megfogalmazni korrupciós vád helyett. Ugye érezzük, mennyivel jobb hely Brüsszel? Az elmúlt öt évben 24 „etikai panasz” érkezett európai uniós képviselők ellen, de a szankciók természetesen minden esetben elmaradtak.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Itt a Negyedik Birodalom?

Ha valamit megtanulhattunk tegnap, az az, hogy Európában semmi sem változik. Nem csak arra gondolok, hogy a liberálisok még mindig fafejűek, doktrinerek, kirekesztőek és kettős mércét alkalmaznak. Nem is csak arra, hogy Orbán Viktor ismét nagyhatású beszédet mondott az Európai Parlamentben, amivel messze a mezőny fölé emelkedett.

Tegnap eldőlt, hogy a németek harmadszor is nekifutnak évszázados projektjüknek, és megpróbálják uralmuk alá hajtani Európát. Most azonban tankok helyett napközis tanítónéninek öltözött európai parlamenti képviselőket mozgatnak az európai hadszíntéren.


Sargentini elé

A LIBE jelentéstervezetében nem is a Magyarországgal szemben hangyaszorgalommal összekoholt vádak a veszélyesek, hanem a hozzájuk társított jogalap. Sargentini ugyanis nyíltan azt állítja, hogy a sokat emlegetett „7-es cikkely” szerint igenis beavatkozhat a tagállami szuverenitásba.

Ahogy arról talán már többen értesültek, az ún. Sargentini-jelentés(tervezet) telis-tele van csúsztatásokkal: igazából – hogy mi se csúsztassunk – döbbenetes tudatlanságról árulkodó hazugságokkal, jobb esetben ferde politikai motivációk fűtötte félinformációkkal. Az egy dolog, hogy szöveg maga alig tartalmaz önálló, vitaképes gondolatot – a totálisan megtévedt „kritikák” majdnem teljes egésze korábbi véleményekre és országjelentésekre alapozódik. Az anyag ugyanis úgy néz ki, hogy az elején van egy rövid állásfoglalás (ez lenne magának az EP-nek az aktusa, ha szeptember 12-én elfogadják az indítványt), a végén Sargentini pár bekezdéses indokolása (erre még visszatérünk). E kettő között pedig a Tanácsi határozatra irányuló javaslat (az eljárást ugye az EP javaslatára a Tanács indíthatja meg), melyben az Európa Tanácsra, annak szakosított szerveire, az EBESZ-re, annak szakosított szerveire, valamint az ENSZ-re és annak szakosított szerveire (igen, itt mindenkinek van szakosított szerve) hivatkozva hord össze Sargentini, illetve a LIBE-többség hetet-havat.


Galló Béla – Szánthó Miklós
Galló Béla – Szánthó Miklós

Brüsszeli meghallgatás

A Mozgástér blog szerzői elemzik a brüsszeli meghallgatást.

Galló Béla: Kafka Brüsszelben

Ahogyan Joseph K. számára sem derül ki, valójában mi is a bűne (de „A Per” végén azért kétszer is megforgatják szívében a kést), Brüsszelben a magyar külügyminiszter is így ülhette végig az Európai Parlament meghallgatási procedúráját.

Vettem magamnak a fáradságot, végignéztem az egészet. Érdeklődő, pártokon kívüli magyar állampolgárként, akit nemzetközi kíváncsiságában nem befolyásol a belpolitika.

Lehangoló volt.   

Az uniós parlament persze afféle Hyde parknak is nevezhető, mindenki mondhatja a magáét, a döntések úgysem ott születnek. Ám mégiscsak európai gyülekezet ez, kijár neki a kötelező tisztelet, szó sincs róla tehát, hogy előítéletesen vágtam volna bele a kalandba.

A megszólalások aztán gyorsan eloszlatták minden illúziómat.