Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A gorilla kisétált a piacra

Hallott a Hamilton-tervről? Ha nem, akkor bizonyára kevés német újságot olvas :-) Berlinben és Brüsszelben csillogó szemű politikusok, elemzők és újságírók Alexander Hamilton 1790-es húzásának megismétlésétől várják az Európai Egyesült Államok megalapítását.

Ameddig mi aludtunk, az EKB már ki is bocsátotta az első 17 milliárd eurós közös adósságkötvényt. Tizenháromszoros volt a túljegyzés, tehát garantált a folytatás. Jöhet az adósságunió?!

Az első amerikai pénzügyminiszter nem tett mást, mint a 13 függetlenné vált gyarmat adósságát szövetségi adóssággá alakította, és ezzel elindította a föderális amerikai állam kiépítését. A közös adósság visszafizetéséhez ugyanis közös adók kellettek, amiket így sokkal könnyebb volt elfogadtatni.

Olaf Scholz német szocdem pénzügyminiszter a Next Generation EU mentőcsomag elfogadása kapcsán beszélt az EU “Hamilton momentumáról”, vagyis egy olyan (vész)helyzetről, amelyben a közös adósság és annak közös — idővel akár uniós adók általi — visszafizetése elősegíti a föderalizációt, az Európai Egyesült Államok létrejöttét.

Nagy a baj délen.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Bemutatkozott az unió egyenlőségi biztosa

Az Európai Bizottságnak 2019 óta Helena Dalli máltai politikusnő személyében van „egyenlőségért” felelős tagja is.

Helena Dalli tevékenységéről mindeddig nem sokat hallhattunk, a múlt héten azonban a nyilvánosság előtt is elbüszkélkedett munkája első gyümölcsével: az egyenlőségért felelős biztos megtagadta hat lengyel település testvérváros-programbeli finanszírozását, mert azok elutasítják az LMBTI-ideológiát és támogatják a hagyományos családmodellt:

Helena Dalli politikai karrierje természetesen nem az Európai Bizottságban kezdődött. Dalli a máltai Munkáspárt oszlopos tagja, 2013-tól 2019 nyaráig miniszteri tisztséget töltött be Joseph Muscat szocialista kormányában. Abban a kormányban, amelyik nem csak nyakig benne volt a „panamázásban”, de amelynek tagjaihoz vér is tapad.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Bukottak – újratöltve

A magyar sajtót is bejárta az a nyílt levél, amelyben 73 európai „közéleti személyiség” szólítja fel az Európai Bizottságot Magyarország megbüntetésére.

A Tavares- és Sargentini-jelentésekre hivatkozó szöveg hűen visszhangozza Donald Tusk vírusirtós beszédét. A szerzők már a levél címében is leszögezik, hogy „Magyarország megmérgezi az európai eszményeket”, majd a bevezető részben kifejtik: Európa két vírussal küzd egyszerre, a COVID-19-el és Magyarországgal. Ahogy Máthé Áron történész rámutatott, Tusk beszéde semmiben sem különbözik a 20. század totális diktatúráinak nyelvezetétől, amikor egyes társadalmi osztályokat vagy népcsoportokat kollektívan bélyegeztek meg. A mostani lista is ebben a szellemben fogant, amin nincs mit csodálkozni, főleg, ha elolvassuk az aláírók névsorát. Nézzünk meg közülük párat, a teljesség igénye nélkül, de a reprezentativitás elvét tiszteletben tartva.

Először is, lássuk a négy kezdeményezőt!

„Lazslo Andort”, akinek a nevét a Kunhalmi Ágnes-féle nagy helyesírási szabályzatból másolhatták át a petíció szövegezői, mi magyarok leginkább Andor Lászlóként ismerjük. Legutoljára 2018-ban hallhattunk felőle, amikor Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt tanácsadói csapatát vezette. Korábban pedig Gyurcsányék előretolt ékje volt az Európai Bizottságban. 

Guy “Verhofstdat”, pontosabban Verhofstadt (a nemzetek közti egyenlőség jegyében az ő nevét sem sikerült hibátlanul leírni) biztosan nem a legnépszerűbb, de valószínűleg a legismertebb belga politikus hazánkban. Az elmúlt években rendkívül kellemetlen korrupciós ügyek kerültek nyilvánosságra a liberális képviselővel kapcsolatban, többek között az, hogy 2010 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságának volt a tagja, amiért évi 60 ezer eurót (nagyjából 20 millió forintot) kapott. Mindez szemmel láthatóan nem tántorította el attól a jó pár éve felvett mániájától, hogy minden adandó alkalmat megragadjon Magyarország becsmérlésére – ez a levél még egészen visszafogott ahhoz a stílushoz képest, amit megszokhattunk tőle.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A vírus árnyékában újra nekifutnak a kvótának

Perlési politizálás. Amit az “ever closer union” hívei nem tudnak letolni az európaiak torkán, azt az EU luxemburgi bírságához utalják, ahol mindig számíthatnak az “érzékenyített” bírákra. Naná, hogy Soros! Mint most is, amikor az előbb “önkéntes”, majd többségi szavazással kötelezővé tett kvótát akarják kőbe vésni.

Hogyan toljuk le a békát egy másik ember torkán? Csak az eleje nehéz! Ha ugyanis sikerül a szájába tenni, utána már valahogy letuszkoljuk a torkán. Így működik ez a baloldal szerint álprobléma kötelező betelepítési kvótával is. Amit a mainstream média nem ért el a migránstömeg 25-33 százalékát kitevő nők és gyerekek képeivel, vagy Berlin és Brüsszel a V4-országoknak egyébként járó, és általuk is finanszírozott uniós támogatások megvonásával való fenyegetőzéssel, azt most egy bírósági ítélettől várják.

Az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker annyira azért nem volt isiászos, hogy ne indítson kötelezettségszegési eljárást a kötelező betelepítési kvótát ellenző három visegrádi ország ellen. Emlékezzünk: Az euró “megmentésével” nem sikerült az európai integrációt Európai Egyesült Államokká mélyíteni, ezért más megoldást kellett keresni. Ezért kapaszkodtak a migrációba. Ebben látták a csodaszert a vén kontinens elöregedésére és az akkori munkaerőhiányra. Angela Merkel egyszemélyi döntéssel nyitotta meg a német határt “minden szír” előtt, és mint tudjuk, onnantól a legtöbb migráns kiskorúnak és/vagy szírnek vallotta magát, hogy álmai földjére, Germany-ba juthasson.

Még több új "európai"?