Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

„Demográfiai tél” söpör végig Európán

Nem volt könnyű a tavalyi év az európaiak számára. Nem csupán a koronavírus-járvány és a migráció jelentettek komoly kihívást a kontinens számára, de a demográfiai mutatók is mélyrepülésbe kezdtek. Ennek pedig nem a Covid-19 pusztítása az egyedüli oka: a gyermekvállalási kedv is drámaian csökkent.

Évek óta nincs olyan ország Európában, amelynek 2 fölött lenne a termékenységi rátája, vagyis reprodukálni tudná önmagát. 2020-ban ez az arány 1,6 volt az európai átlagot tekintve, ami messze elmarad a fennmaradáshoz szükséges minimum 2,1-es termékenységi rátától.

A járvány a gyermekvállalási kedvre is rányomta a bélyegét. Bár sokan bíztak abban, hogy 2021-re „karanténbabák” árasztják el a kontinenst, ennek egyelőre az ellenkezőjét láthatjuk. A tavalyi év során Európa-szerte csökkent az újszülöttek száma, Olaszországban drámai mértékben zuhant: 2020 végére csaknem 22 százalékkal csökkent a születések száma. Emellett jelentősen csökkent a házasságkötések száma is, ami szintén hatással lehet a gyermekvállalási hajlandóságra. A megdöbbentő adatok kapcsán Ferenc pápa is hangot adott a véleményének. Arra kérte az olaszokat, hogy bízzanak a jövőben és vessenek véget a „demográfiai télnek”.


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Egyesült és operettállamok: a káosz éve

A káosz egyaránt melegágya a koronavírus pusztításának és a választási csalásnak.

Miközben az egyik Brüsszel és magyarországi szócsővei még mindig a jogállamisági univerzum önkényes tágításával terelnék össze az Európai Egyesült Államokat; a másik Brüsszel éppen összeomlik a rendezetlenség mint államszervezési modell halálos súlya alatt; a másik, az eredeti Egyesült Államok pedig eddig tőle elképzelhetetlen módon az operettállamiság jegyeit mutatja. Szomorú látlelettel fordul a nyugati megacivilizáció a 21. század sorsdöntő évtizedeire.

Az Amerikai Egyesült Államok pár nappal ezelőttig a világ legerősebb, legbefolyásosabb országa és legstabilabb (még ha bevallottan “üzleti”) demokráciája” volt. Sikerének titka az emberi méltóság keresztény értelmezésén alapuló személyes szabadság és boldoguláskeresés, valamint a stabilitást biztosító rendezettség termékeny kombinációja. Az USA most minden jel szerint képtelen volt úgy megszervezni a legfontosabb országos választást, hogy abban ne fordulhassanak elő tömeges, rendszerszintű visszaélési lehetőségek. A választásra jogosult helyi népességet meghaladó számú regisztrált szavazó, kallódó (majd a megfelelő helyen, a megfelelő időben előbukkanó) levélszavazatok, a kampányban és azóta is az esélyegyenlőséget semmibe vevő módon pártos sajtó, nyílt, kommunista stílusú cenzúrát alkalmazó, felelősségre nem vonható közösségi médiamonopólium - a 2020-as amerikai elnökválasztás lesújtó képet fest a nyugati civilizáció elmúlt 150 évének legdinamikusabb szereplőjéről. Az Alkotmányban még az elektori bonyolítással együtt is áttekinthető, gyerekeknek is könnyen elmagyarázható választási rendszer végzetét a rendezettség feladása, a káosz szabadon engedése hozta el: a választást a gyakorlatban lebonyolító tagállamok egyenként változó választási gyakorlatából fakadó káosz 2020-ra túllépett a “kis színes” kategórián, és súlyosan károsíthatja az amerikai demokráciába vetett bizalmat bel- és külföldön egyaránt. Ha (amikor?) Joe Biden nyeri az elnökválasztást, az USA történetében különleges lapokra kerülnek majd a Káosz Nagy Menetelésének hónapjai, melyek 2020 nyarának fosztogató-gyújtogató erőszakhullámától kezdve (mely ellen nem léptek fel kellő eréllyel a hatóságok) a káoszba fordult választásig és minimum az új elnök beiktatásáig tartanak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ki nyert és ki vesztett Brüsszelben?

Brüsszelben minden tagország nyert. Na jó, vannak, amelyek többet, és vannak, amelyek kevesebbet. A legtöbbet a nagyok nyerték.

Németországnak megmarad a házi piacának számító EU, így az USA-val és Kínával továbbra is egy súlycsoportban játszhat. A franciák megkapták az “uniós pénzügyminiszter” előszobájának számító transzferuniót. Az olaszok újabb ingyen pénzt kapnak, míg a fukar ötök nagyobb visszatérítésre számíthatnak. Az eurozónán kívüli országok kevesebb pénzt égetnek délen, és ami nekünk, magyaroknak a legfontosabb, időt nyerünk, ami alatt országunk tovább erősödik.

Sikerült!


Galló Béla
Galló Béla politológus

Tájkép, denevérrel

Nyugaton hamarosan olyan belpolitikai hadd el hadd kezdődhet, amelyhez képest minden eddigi csata szalon römi lesz.

Az amerikaiak, olaszok, britek, franciák, spanyolok – tehát a „nagyok” – olyan nyugati káoszt produkálhatnak, amit Moszkvából, Delhiből – de főleg Pekingből! – öröm lehet majd nézni. Kérdés, vajon a németek kiizzadhatnak-e valamiféle – viszonylagos – stabilitást, ami aztán jótékonyan hathat, ha nem is a Nyugat, legalább Európa egészére. Talán, de ez korántsem biztos.

Egyelőre csupán a riasztó előjeleket lehet regisztrálni.