európaiegyesültállamok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Kiszelly Zoltán

politológus

Gyurcsány, a kiválasztott

2015. április 27.

Brüsszel a volt szocialista miniszterelnök érdekkörébe sorolható Altus konzorciumát választotta ki egy 5 millió eurós szakértői munkára. Az Altus vezetője, Dobrev Klára szerint férje, Gyurcsány Ferenc 2018-ban már bölcs miniszterelnök lenne. A kormánypártok tiltott pártfinanszírozást sejtenek az ügy mögött.

El lehet-e választani egy politikai aktor és házastársa magánszemélyét és pénzét azok üzleti, vagy politikusi énjétől? Ez a vita foglalkoztatja most leginkább a politika iránt érdeklődő Amerikát, ahol Hillary Clinton elnökjelölti ambíciójának bejelentése után élénk oknyomozás indult. A New Yorkerben is arról értekeznek, hogy a Bill Clintonnak beszédenként kifizetett / alapítványainak alkalmanként juttatott akár több százezer dolláros tiszteletdíjjal és adománnyal vajon nem a következő esélyes amerikai elnök(asszony) jóindulatát akarják-e külföldi multik, vagy kormányzatok megvásárolni? Utóbbi az USA-ban is tiltott pártfinanszírozásnak számít, mint ahogyan Magyarországon is.

Ezek fényében is pikáns, hogy Brüsszel pont az Altust bízta meg konzorciumvezetőként a 28 tagország 2014-2020 közötti uniós fejlesztési projektjeinek elemzésével. Bár az Altus vezetője szerint ők nem a magyar kormányt ellenőrzik, hanem tapasztalatokat gyűjtenek és szakértenek, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint az Altus emberei máris kutakodtak a budapesti minisztériumokban. Szerinte azért is furcsa az Altus-konzorcium megbízása, mert ezt a munkát eddig Brüsszel saját apparátusával végezte el.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A megoldás szerintük: Még több Brüsszel!

2017. március 01.

Európai Egyesült Államokat! – A hétvégén fura közös felhívás jelent meg az olasz La Stampa című lapban. A hat alapító ország közül négy parlamentjének elnöke által jegyzett cikk harangozza be a Róma Szerződések aláírásának közelgő 60. évfordulójára időzített tervet, az integráció elmélyítését. Pontosan tíz éve ez még bejött, így született a Lisszaboni Szerződés. Jelenleg merőben más a helyzet, a brexit után Brüsszelben most Franciaország vagy Olaszország kilépésétől rettegnek.

2017 - Ahogyan a karikaturisták látják.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Lyukak itt is, ott is

2019. március 27.

Európa igen, vagy Európa nem – a föderalizmus hívei a jövőt ma erre az alternatívára csupaszítják le, ami mellesleg érthető, hiszen ebből élnek.

S ellentmondást nem tűrően rögvest ki is jelölik az „objektív” történelmi pozíciókat.

Szerintük a nemzetek Európája opció (nevét meghazudtolva) eleve Európa-ellenes, szemben az Európai Egyesült Államokkal, amely az egyetlen „életképes” koncepció. Sőt, míg az előbbi kifejezetten reakciós elképzelés, addig a föderális Európa maga a várva várt haladás, a testet öltött Örömóda.

De vajon miért eleve reakciós az egyik, és miért volna magától értetődően haladár a másik?

Erre persze nem sok gondolatot pazarolnak, hiszen válaszuk, akár a pofon, roppant egyszerű.

Csak.

Mi most mégse görnyedjünk hétrét e frappáns érv súlya alatt, olvassunk inkább nyilvánosan.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Settenkedők

2019. április 26.

A történelemben ritka dolog az innováció. Mindennek, ami történik, van előképe valahol a múltban, egészen egyszerűen azért, mert minden hibát, bűnt elkövetett már az emberiség, amit csak el lehetett.

Ahogyan Edward Gibbon írja a „A római birodalom hanyatlásának és bukásának története” című munkájában, a történelem „... valójában alig több az emberi faj bűneinek, tébolyának és balszerencséjének lajstrománál.” Most azonban egy valódi, soha nem volt próbálkozásnak vagyunk tanúi, mi több, elszenvedői. Ez pedig nem más, mint kísérlet egy birodalom pusztán jogi-bürokratikus úton történő létrehozása.

Birodalmak eleddig kizárólag erőszakos úton jöttek létre. Egy ország megerősödvén más országokat, népeket hajtott uralma alá, rájuk erőltetve jogrendjét és – ami a fő – adóit is. Nyilván nem volt mindig szükség háborúra ehhez. Az ijedősebbeknek elégséges volt a fenyegetés, vagy a zsarolás is. A recept készen áll, a történelem gondoskodott róla. Machiavelli – akit főként azok szoktak fennhangon szidni, akik a legtöbbet tanulták tőle – tipizálja és le is írja a lehetséges recepteket, teheti hiszen, mint írja: „...mert az emberiség többnyire már kitaposott úton halad, s cselekedeteit az utánzás vágya vezérli, bár úgysem lehet teljesen a mások példáját követni, sem a virtust, melyet szem előtt tartasz, mindenben utolérni; az óvatos ember mindig a nagy emberek járta utat követi...

Az Európai Egyesült Államok hívei most letérni látszanak a kitaposott útról és bár a cél – egy birodalom létrehozása az uralkodók érdekeinek minél korlátlanabb és szélesebb körű érvényesítése végett – ismert, a módszer új. Alapját pedig az képezi, hogy Európa népei, engedelmeskedve a liberális politikai divatnak, elfogadtak mindenféle szerződéseket, melyek elvont, homályos ún. „emberi jogokra” vonatkoztak. A pontos tartalom nélküli fogalmaknak pedig megvan az az áldott tulajdonsága, hogy mindenki másképpen magyarázhatja őket, tetszése, vagy érdekei szerint. Éppen ezért, miután már elfogadták őket, igény támadt egységes értelmezés iránt. Erre a feladatra aztán azonnal jelentkezett is a jogászi kaszt. Az európai birodalom építésének alapköve az Európai Bíróság joghatóságának elismerése volt.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Felpörgetnék Soros pénzszivattyúját

2020. április 29.

Az életünket a pszichológia és a logisztika mellett leginkább a matematika határozza meg. A spekulánsok nagyon jók matekból és abban bíznak, hogy mások nem számolnak utána. Így lesz az állítólag kedvező örökjáradék-kötvényekből hetedíziglen tartó adósrabszolgaság és Európai Egyesült Államok.

Fél százalékot kérek! Kettő és fél lett, maradhat? – Nagyjából így zajlik a brüsszeli szívességpiacon az alku. Soros György múlt hétfőn írt egy cikket, amelyben most éppen a járványra való hivatkozással adósítaná el Európát. Az újkori népvándorlás csúcsán még “csak” 30 milliárd euró hitelt javasolt a migráció kezelésére. Majd jött az új Marshall-terv Afrikának, amely négy éven át az uniós országok GDP-jének 1,4 százalékát, vagyis összesen kb. ezermilliárd eurót tett volna ki.

Az ezermilliárd szép kerek szám, kellően megmozgatja a spekulánsok “piacok” fantáziáját. Összehasonlításként: ekkora volt az unió hétéves költségvetése 2014 és 2020 között. Soros György cikkében azt javasolta, hogy az EU adjon ki úgynevezett örökjáradék-kötvényeket, amelyek tőkéjét nem, csak kamatát kell visszafizetni. Soros 0,5% kamatot javasolt, ami évi ötmilliárd euró lenne, vagyis a hitelezők kétszáz év múlva jutnának pénzükhöz.

Ennyi filantrópia láttán az ember fia már kezd meghatódni, hacsak nem lenne ugyanazon az oldalon egy pár nappal korábbi cikk, amiben ki más, mint Guy Verhofstadt és szerzőtársa konzervatív “becslésként” 2,5% kamattal számol. Mások akár három százalékot is elképzelhetőnek tartanak.

Fél százalékot kérek! Kettő és fél lett. Maradhat?

Teljes cikk