európaibíróság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Ezért akarja Brüsszel a kvótát

2017. szeptember 06.

Lánczi Tamás

politológus

Lezárult a kvótaper: az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet. Habár számíthattunk rá, a döntés egy gyomorszájon rúgással ér fel.

Ha egy pillanatra félretesszük a dühünket, érdemes feltenni a kérdést: mit nyer azzal Brüsszel, hogy ragaszkodik ehhez az őrültséghez? Mire jó a kötelező betelepítési kvóta rendszere?

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvótaper – alternatív valóság

2017. szeptember 07.

Amióta megszületett a kvótaper régen várt ítélete, egymást érik a különböző reakciók és kommentárok: mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni a döntést. A tévedéseket eloszlatva kísérletet teszek arra, hogy minimális jogászkodással, de mégis a tények talaján állva összefoglaljam, hogy mit is jelent pontosan a döntés.

1. Az eljárás azért indult, mert Magyarország és Szlovákia keresettel fordult az EU Bíróságához, amiben azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a Belügyi Tanács 2015. szeptember 25-én hozott, kvótás döntésként elhíresült határozatát. A tegnapi ítélet elutasította a kereseteket, ami azt jelenti, hogy a Bíróság szerint a kvótás döntés jogszerű volt. Eddig a száraz tények. De ami ezután következett, az komolyan elgondolkodtatott, hogy egyes újságírók tényleg nincsenek tisztában a logika alapvető szabályaival, vagy csak olvasóikról feltételezik ugyanezt.

2. Az indexes Bohus Péter például arról próbálta győzködni a rögtönzött sajtótájékoztatót tartó Trócsányi Lászlót és Szijjártó Pétert, hogy nem lesz kóser, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A gond csak az, hogy az ítéletet fogalmilag nem lehet végrehajtani, sem pedig annak végrehajtását megtagadni, hiszen az nem mond többet, mint hogy a kérdéses döntés jogszerű volt. Szó sincs benne arról, hogy bármire is kötelezné Magyarországot vagy Szlovákiát. Tehát a „jól értesült” 168 Óra beszámolója ellenére sem kötelezi az ítélet arra Magyarországot, hogy „befogadjon 1294 menekültet”.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Ó! Ió! Áció! Nemzeti konzultáció!

2020. július 16.

Magyarország demokrácia. Pontosabban részvételi demokrácia. A napokban a kormány az immáron kilencedik nemzeti konzultáción kéri ki a polgárok véleményét. Ezért irigyel minket Európa, ugyanis sok német, osztrák és svéd is szívesen vette volna, ha kormánya megkérdezi őket, akarnak-e több százezer új “honfitársat”.

A napokban sok szó esik a jogállamiságról. A józanul gondolkodó európaiak döbbenve hallgatják azon brüsszeliták szájából ezt a kifejezést, akik hosszú évekig szemet hunytak az uniós szerződések, pl. a Maastrichtiben rögzített szigorú költségvetési szabályok, déli országok általi megsértése fölött. Most éppen a járványra hivatkozva helyezték hatályon kívül a felelős költségvetés szabályait.

Amikor Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnököt arról kérdezték, hogy a bizottság miért nem indít túlzott deficit-eljárást Franciaország ellen, csak széttárta kezeit, és azt válaszolta, hogy “Franciaország kérem, az Franciaország!” 2010-ben a polgári magyar kormány nem számíthatott ekkora nagylelkűségre.

Az uniós jogfelfogás másik gyöngyszeme a Joszif Visszarionovics nyomdokait (Nem az számít, hogy hányan szavaznak, hanem hogy ki számolja a voksokat!) követő eljárás, ahogy a Sargentini-jelentés szavazásánál a voksokat számolták. Sztálin legjobb tanítványai ugyanis úgy végül csak kihozták a kétharmadot.

Teljes cikk