Kevesen tudják, hogy a középkor legnagyobb hajóját nem a britek, a spanyolok vagy a portugálok, de még csak nem is a velenceiek építették, hanem a kínaiak. Összehasonlításként: a 15. század elején épített kínai „kincses hajók” hossza elérte a 137 métert, míg Kolumbusz Kristóf Santa Mariája mindössze 25 méter hosszúságú volt. Azt is tudjuk a kínaiakról, hogy a hajózás és a csillagászat mesterei voltak, kultúrájuk több ezer évre tekintett vissza. Gazdaságuk, társadalmuk, kultúrájuk és városaik mind fejlettebbek voltak, mint a korabeli európaiak. Mindezek dacára nem Kína, hanem mi, európaiak hódítottuk meg Ázsiát. Nem mi játszunk a ku-cseng húrjain, hanem kínai és japán gyerekek tanulnak meg virtuóz módon zongorázni és hegedülni. A világ keleti fele beszél angolul, és nem mi tanulunk kantoniul, és vélhetően több sör fogy Ázsiában, mint rizsbor Európában. Dacára az óriási fejlettségüknek, a nyugati kultúra hódította meg Ázsiát, és formálta a saját képére technológiai, kulturális és társadalmi értelemben, a középkori virágzó Kína pedig több közel 200 évnyi válságba került, amelyből csak az utóbbi két évtizedben kezdett el kimászni.

Komolyra fordítva a szót, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jó idő beköszöntével drasztikusan megnő az Európába irányuló illegális migráció. A legfrissebb adatok arról tanúskodnak, hogy ez az idei évben sem lesz másként. A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint a 2018-as év első 122 napjában összesen 22 439 illegális migráns érkezett Európába a tengeri útvonalakon. Ez csak azoknak a bevándorlóknak a száma, akiket az illetékes hatóságok sikeresen regisztráltak.

Szerelem és küzdés nélkül mit ér

A lét. Hideg borzongat, Lucifer!

(Madách: Az ember tragédiája)

Marx Károly, a gyűlölet prófétája ugyanis kétszáz éve született. Németország jelenlegi szellemi közegéről ha nem is mindent, de nagyon-nagyon sokat elmond, ahogyan ünnepelték Marx születésének évfordulóját. Van trendi, szexi film az ifjú Marxról. Trierben a gyalogosoknak szóló közlekedési lámpákon Marx van. Persze nemcsak Marx, hanem Lenin-szobrok is akadnak Németországban – Schwerinben például „vita folyik a szoborról”.

„Legszebb öröm a káröröm”

Népi bölcsesség

Minden ilyen írásban jól tetten érhető a káröröm, a várakozásteljes boldogság: most aztán jól elintéznek bennünket. Van ennek a dolognak egy derűs, gyermeteg bája, „az én apukám erősebb mint a tiéd” hangzik el az óvoda homokozójában a kis lapát birtoklása kapcsán kirobbant vitában. Mert hát a gyengének szüksége van egy megbízható, erős külső hatalom támogatására, hogy érvényesíthesse érdekeit. Aztán felnőnek a gyerekek és mi sem változik: egyeseknek örökre szüksége lesz mások, az erősek támogatására.