Mire jó egy halálbüntetés-vita?

Egy döntésnek következményei vannak. Nem másért, hanem kizárólag ennek tudatosításáért lehet érdemes a közéletben vitázni a halálbüntetésről.

Minden döntésnek megvan a maga következménye. Alapvető, közhelyszerű igazság. Olyan, amelyet egy parlamentáris demokrácia útjára 25 éve lépett országban, a korábbi politikai rendszer ellentétes tapasztalatai és működési logikája szerint felnőtt generációknak mindig figyelembe kell venniük, illetve újra és újra meg kell tanulniuk.

Én úgy látom, hogy a halálbüntetésről szóló közéleti vitának egyetlen, de kétségtelenül jelentős hozadéka lehet ennek a „tudásnak” az elsajátítása.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Gyurcsány, a kiválasztott

Brüsszel a volt szocialista miniszterelnök érdekkörébe sorolható Altus konzorciumát választotta ki egy 5 millió eurós szakértői munkára. Az Altus vezetője, Dobrev Klára szerint férje, Gyurcsány Ferenc 2018-ban már bölcs miniszterelnök lenne. A kormánypártok tiltott pártfinanszírozást sejtenek az ügy mögött.

El lehet-e választani egy politikai aktor és házastársa magánszemélyét és pénzét azok üzleti, vagy politikusi énjétől? Ez a vita foglalkoztatja most leginkább a politika iránt érdeklődő Amerikát, ahol Hillary Clinton elnökjelölti ambíciójának bejelentése után élénk oknyomozás indult. A New Yorkerben is arról értekeznek, hogy a Bill Clintonnak beszédenként kifizetett / alapítványainak alkalmanként juttatott akár több százezer dolláros tiszteletdíjjal és adománnyal vajon nem a következő esélyes amerikai elnök(asszony) jóindulatát akarják-e külföldi multik, vagy kormányzatok megvásárolni? Utóbbi az USA-ban is tiltott pártfinanszírozásnak számít, mint ahogyan Magyarországon is.

Ezek fényében is pikáns, hogy Brüsszel pont az Altust bízta meg konzorciumvezetőként a 28 tagország 2014-2020 közötti uniós fejlesztési projektjeinek elemzésével. Bár az Altus vezetője szerint ők nem a magyar kormányt ellenőrzik, hanem tapasztalatokat gyűjtenek és szakértenek, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint az Altus emberei máris kutakodtak a budapesti minisztériumokban. Szerinte azért is furcsa az Altus-konzorcium megbízása, mert ezt a munkát eddig Brüsszel saját apparátusával végezte el.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

„Ha Dániába jössz, dolgoznod kell”

Szól a kormányzó dán Szociáldemokraták kampányszlogenje. Rasszizmus vagy realitás?

A szeptemberi dán parlamenti választás kampányának fő témája a (megélhetési)bevándorlás és a menekültprobléma. A dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt egyik legfontosabb választási ígérete, hogy változtatni fog a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos szabályokon, a szociális ellátásban részesülőknek pedig a jövőben többet kell tenniük a szolgáltatásokért.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A rezsicsökkentés folytatása más eszközökkel

Ha úgy akarunk élni, mint a nyugatiak, akkor nekünk is olyan rendszereket kell kiépítenünk. A sor most az energiaszektorral kezdődik.

A rendszerváltozás idején az egész ország azt remélte, hogy a nyugati társadalmi és gazdasági modellre való áttérés elhozza az addig jellemzően tv-sorozatokból és turistautakról ismert életszínvonalat. Az 1990 utáni kormányok felelőssége, hogy akkor nem építettek ki olyan rendszereket, amelyek közelebb vitték volna az országot a hőn vágyott nyugati nivóhoz. Most, 25 év késéssel nyílik erre újra lehetőség. A sor az energiaszektorral kezdődik.