eu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 190

Galló Béla

politológus

Bízik a törökben

2016. március 07.

Vajon egeret vajúdik ma Brüsszel? Költői a kérdés, merthogy a válasz aligha kétséges: igen. Lesz persze valamiféle megállapodás a törökökkel, ám bármily előzékenyen bánik is velük Angela Merkel, Törökország semmiképp sem oldhatja meg Európa migráns-problémáját.

(Merkel német kancellár és Erdogan török elnök.)

Merkelnek azonban a mai csúcson minden áron némi eredményt kell felmutatnia, hogy aztán elhíresült, „liberális gyógyírt” ígérő „A” tervét konokul folytathassa.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Népszavazás, a testet öltött Gonosz

2016. március 10.

Az Európai Unió jövőjét befolyásoló magyar, brit és holland népszavazás nem a brüsszeli elit érdekeit szolgálja, ezért minden irányból megkezdődött a referendumok aknázása.

(Kép forrása: itt.)

Három népszavazás is lesz az elkövetkező hónapokban, amelyek döntőek lehetnek az Unió jövőjét illetően. Áprilisban Hollandiában tartanak referendumot: a választópolgárok arról dönthetnek majd, hogy országuk támogassa-e az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést. Júniusban a britek szavaznak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból. Orbán Viktor pedig február végén jelentette be, hogy a magyarok népszavazáson dönthetnek majd a kötelező betelepítési kvótáról.

Teljes cikk

A kvóta véget vet a szabad mozgáshoz való jogunknak!

2016. március 11.

A kötelező betelepítési kvóta lényege, hogy a menekültügyi eljárást egy központilag meghatározott uniós tagállam folytatja le. Ezt a központi akaratot pedig nyilvánvalóan csak az uniós tagállamok közötti belső határellenőrzéssel lehet biztosítani. A kvóta tehát Schengen és a mi szabad mozgáshoz való jogunk halálos ítélete is egyben.

(Migránsok verekednek a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévő sátortáborban.)

A kötelező betelepítési kvóta az európai menekültügyi rendszerre háruló rendkívüli és megnövekedett terhelésre adott uniós válasz kíván lenni. Az elgondolás kiindulópontja, hogy a menekültügyi kérelmek mostani elosztási rendszere (amit Dublin III-nak vagy csak egyszerűen dublini rendszernek hívunk) alkalmatlannak, igazságtalannak és kontraproduktívnak bizonyult a mostani megnövekedett migrációs nyomás kezelésében.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Német tervek: Ez vár ránk, és a migránsokra!

2016. április 07.

Kibújt a szög a zsákból: A legújabb berlini és brüsszeli tervek egyértelművé teszik, hogy a migránsokra pusztán olcsó munkaerőként és demográfiai faktorként tekintenek. Szó sincsen már polgárháborús menekültekről, emberségességről és a nemzetközi humanitárius egyezmények betartásáról. Immáron az is kiderült, hogy a bevándorlók integrációjának társadalmi és gazdasági költségét az európaiaknak kell(ene) viselniük, miközben a haszon — a globalizáció szabályai szerint — ismét a multicégeknél csapódik le.

(Pakisztáni migránsok várakoznak a Leszbosz szigeti Moria traznitzóna előtt.) 

Többen feltételezték, hogy a berlini és brüsszeli elitek az Európa peremén feltorlódott migránstömeg egy részének (1,5 millió embernek) a beengedésével 2015-ben “kész tényeket” akartak teremteni. Ahogy Merkel kancellár a ködösítő “újbeszéd” fogalmaival mondta: “Már itt vannak a migránsok, nem tudunk mit tenni!”.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Brüsszel legújabb döntése nem keresztezi az Iszlám Állam terveit

2016. április 08.

A migrációs krízist folyamatosan érdemes rövid és hosszú távú történelmi távlatból szemlélni. Már a prehisztorikus korban is tapasztalható volt a népvándorlás, mint egy adott közösség fennmaradásának, megélhetésének kényszere, lehetősége, a más vagy éppen további területek meghódításának vágya.

(Migránsok a görög-macedón határon.) 

Ernst Georg Ravenstein volt, aki kidolgozta a modern kori migráció első elméletét, rámutatva a „push and pull” tényezők alapvető jelentőségére a népességmozgás kiváltásában (a „push”-faktorok a taszító, a „pull”-faktorok a vonzó tényezőket jelentik - Janovics Anna: Migráció az Európai Unióba). Ravenstein 1889-ben napvilágot látott, A migráció törvényei című könyvében írja:„Egy pillanatra sem kérdőjelezem meg, hogy a migráció elsődleges, ámbár nem egyetlen okát az ország egyik részének túlnépesedésében kell keresni, miközben másutt feltáratlan erőforrások léteznek, amelyek a jövedelmező munka számára nagyobb ígéreteket tartogatnak.”

A modernkori népvándorlásnak azonban lehetnek más mozgatórugói és vetületei. Minősített eset, amikor egy központi hatalom (Brüsszel) megpróbálja a „pull”, azaz vonzó faktorokat természetellenes beavatkozás útján megerőszakolva, a migrációs folyamatokat maga generálni.  

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Lesz-e kötelező kvóta?

2016. április 11.

Ha az Európai Bizottság, úgy hírlik, ragaszkodik a kötelező migráns-kvótához (leánykori nevén a „méltányos elosztáshoz”), javaslata bekerül az Unió döntéshozatali labirintusába. Pestiesen szólva, esélyei innentől kezdve neccesek.

Ha az Európai Parlament és az Európai Tanács első olvasatban rábólint az ügyre, akkor oké, akkor nem rezeg a háló, a kvóta kötelező lesz. Csakhogy ez a rezzenéstelen harmónia aligha valószínű, mert a Parlament már ebben a körben módosíthatja a javaslatot, mondván, hogy a Bizottság előbb a lakossággal is konzultáljon, akarja-e a kvótát, hiszen ez amúgy is a feladatai közé tartozik.

(Tüntetés az illegális bevándorlás ellen Lengyelországban.

Teljes cikk

Nácizmus nincs, de igény lenne rá

2016. április 18.

Lánczi Tamás

politológus

Legalábbis nehéz másként értelmezni a tényt, hogy Brüsszel idén közel 600 ezer euróval támogat neonáci mozgalmakat.

Az Európai Parlament idén januárban 400 ezer euróval támogatta a Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű összeurópai neonáci párt alapítványát. Az EP a minap további 196 ezer euróval toldotta meg a neonáci mozgalom büdzséjét. Az Európai Unió az idei évben tehát már több, mint 185 millió forinttal támogatott egy neonáci pártot illetve annak alapítványát.

(A görög Arany Hajnal is tagja a Szövetség a Békéért és Szabadságért összeurópai pártnak.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Helmut Kohl: Aggódom Európáért!

2016. április 20.

Aggodalom Európáért. Felhívás. Helmut Kohl könyvének címe azt üzeni, hogy Európa rossz irányba fordult, és a (nyugat-)európaiak, köztük a németek félelmeit az exkancellár is osztja. A cím egyben kritika is az Európát és az EU-t jelenleg vezető brüsszeli és berlini politikusok felé, akik szemmel láthatóan nem képesek a politikai vezetésre, és a vén kontinens előtt álló kihívások kezelésére.

(Orbán Viktor és Helmut Kohl.)

Helmut Kohl 2014-ben írt dolgozata ma is aktuális, ám a most megjelenő magyar kiadást a “német egység atyjának” új előszava és Orbán Viktor miniszterelnök bevezetője teszi még aktuálisabbá.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Taktikai visszavonulás

2016. április 21.

Brüsszel kommunikációs fordulattal próbálja menteni a bőrét, hiszen a júniusi brit népszavazás sötét fellegként lebeg az európai elit felett.

(Jean-Claude Juncker.)

Túlszabályozottság, visszaszoruló szubszidiaritás, népszerűségvesztés. Így jellemezte a minap Jean-Claude Juncker az Európai Unió működését. A Európai Bizottság elnöke szerint az Unió túlságosan beavatkozik a polgárok életébe, és azokon a területeken is szabályokat alkot, amelyeket jobb lenne nemzetállami szinten kezelni. Juncker az EU népszerűségvesztéséről is beszélt, belátva, hogy az Unió elsőbbségének hangsúlyozását ma már nem fogadják pozitívan az európai polgárok.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

2017: Derült égből TTIP?

2016. május 04.

Obama elnök minapi németországi látogatásán arról beszélt, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásnak (TTIP) még az idén hatályba kellene lépnie. Az eddig zárt ajtók mögött zajló tárgyalások legvitatottabb pontjairól “meglepő módon” alig egy hét múlva ki is szivárgott 1200 oldalnyi anyag, ami nemcsak új lendületet adott a megrekedt tárgyalásoknak, hanem egyben arra is alkalmas, hogy kipuhatolják az európaiak véleményét és “vörös vonalait”.

(A Greenpeace alkalmi mobil olvasóterembe Berlinben, ahol Greenpeace német alszervezete által frissen kiszivárogtatott dokumentumok olvashatók.)

A globalizáció jelenlegi szakaszában a gyarmatok piacok újrafelosztása zajlik. Az amerikai és nyugat-európai transznacionális vállalatok feltörekvő riválisaikkal szemben meg akarják őrizni piacvezető pozíciójukat. A tágabb értelemben vett nyugat, amelynek Magyarország is a része, pedig a világgazdaságban elfoglalt helyét szeretné megőrizni. Ennek érdekében kéne összenyitni a 330 milliós USA-t az 500 milliós EU-val, hogy Kanadával, Mexikóval és néhány további ipari országgal közösen egymilliárdos egységes piacot alkossunk. Ez már elég gazdaságos üzemméret lenne ahhoz, hogy a szintén egy-egy milliárdnyi fogyasztót integráló Kínával és Indiával, illetve az ezeknél kisebb gazdasági integrációkkal (mint pl. a 170 milliós orosz Eurázsiai Gazdasági Unióval) a nyugat versenyképes maradjon.

Teljes cikk