Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tetthely: A Balti-tenger

Van is tettes és még sincsen. A globalista sajtó egy “kényelmes” és “praktikus” magyarázattal állt elő Németország ellen, a II. világháború után indított első fegyveres támadás tetteseiről. A “hír” leginkább arra alkalmas, hogy a világsajtóban megjelent angolszász szálról és a blogon nemrég megjelent valutaháborús folyamatról elterelje a figyelmet.

Röviddel Seymour Hersh leleplező írása után a globalista hírszerzési közösség mainstream média egy olyan magyarázattal állt elő az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték elleni terrortámadásról, mint amilyet Mátyás király és az okos lány meséjéből ismerünk: adott is megfejtést és nem is. Nézzük előbb az új mesét narratívát.

Egy hatfős ukránpárti csoport, nyílván önszorgalomból és “mikro” adományokból, tavaly koraősszel kibérel egy jachtot, amivel kihajóznak a tengerre, megtalálják a gázvezetéket, 70 méterrel a tengerszint alatt elhelyezik a robbanószert, robbantanak, majd felszívódnak. Arra, hogy miként találták meg a gázvezeték pontos nyomvonalát, honnan szerezték a komoly mennyiségű és minőségű robbanószert, illetve miként robbantották fel a tölteteket, na arra nincsen válasz.

Milyen “praktikus”, hogy a Balti-tengeri kijárattal nem rendelkező Ukrajnához csak két szál vezet: a csapat ukrán pártisága, illetve az, hogy egy Lengyelországban bejegyzett, ukrán tulajdonban lévő cég bérelte a jachtot, adná a motívumot és kötné az elkövetőket Ukrajnához. No nem a kijevi rezsimhez, hanem az “ügyhöz”, így már nem egy szankcionálható állam, hanem kombattánsok, terroristák, “kis zöld emberkék” az elkövetők, akiket vagy megtalálnak élve, vagy inkább nem.

Alulról induló kezdeményezés volt?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Digitális dollár és petrojüan

Miért “kellett” az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket felrobbantani? Az amerikai és Öböl-menti — dollárban elszámolt — LNG-szállítások csak a rövidtávú érdeket jelentik, a háttérben egy sokkal nagyobb játszma sejlik fel. Jobban megértjük a robbantás okát és a brüsszeli energiaszankciók erőltetését, ha a digitális dollár és a fosszilis energiához (olajhoz) kötött, petrojüan felől közelítünk az eseményekhez.

A Covid és a háború nem okozói, hanem katalizátorai olyan folyamatoknak, amelyek ezek nélkül is bekövetkeztek volna. Ha a XIX. század “aranya” a szén, a XX. századé pedig az olaj volt, akkor a XXI. század “aranya” az információ lesz. Mivel a nyugati világban a hagyományos fosszilis energiát 2035 körülre ki akarják vezetni, ideje az amerikai dollárt a fosszilis energiáról átkötni az információra. Elvégre az USA világelső a digitális technológiában és az arra épülő közösségi médiában, pénzügyi közvetésben, megosztás alapú gazdaságban (sharing economy), illetve hírszerzésben és precíziós alapú hadviselésben.

Az USA ezt az előnyét meg is szeretné tartani, ennek érdekében folyamatosan szorítja ki fő vetélytársát, Kínát az 5G-hálózatokból, illetve a sikeres kínai alkalmazásokat a nyugati applikációs rendszerekből. Most éppen a felnövekvő generáció körében népszerű TikTok és Shein került a célkeresztbe, elvégre az nem kedvezne az amerikai cégeknek, ha a felnövekvő generáció nem az amazonról rendelne dollárért, hanem az AliExpress-ről jüanért.

Petrojüan helyett marad a digitális dollár.