A nyolcéves kislány betéved a szobába, pedig ilyenkor nem szokott. (Nincs tiltás, csak szoktatás van.) A német kancellár éppen azt magyarázza, ezt a telet majd át kell vészelni valahogy.

Fázni fognak a német gyerekek? - kérdi a magyar gyerek.

Bizonytalanul felelem:

- Csak nem lesz szokásos meleg a szobájukban.

- Nincs a világon elég fűtőanyag? 

- Van, csak nagyon drága.

- De a németek gazdagok, miért nem vesznek?

Elég lesz beleszimatolni a levegőbe, és mielőtt bárki megszólalna, máris világos, hogy ideológiai metszetben ki hova tartozik.

Ha a közeledbe kerülő embertársadnak némi testszaga van, nagy valószínűséggel a progresszívek táborát erősíti, ha pedig semmi ilyesmit nem orrontassz, bizonyára afféle megveszekedett maradár az illető, akinek a mosdás fontosabb, mint a szaglóhámmal is érzékelhető progresszivitás.

Frans Timmermans és Ursula von der Leyen.

Az oroszok a tavalyi játékukat ismétlik meg. Előbb karbantartásra, majd a saját tárolók feltöltésére hivatkozva csökkentették a Nyugat-Európába irányuló gázexportot, majd az akkor még orosz cégek kezében lévő gáztározókból elégítették ki megrendelőiket. A koronavírus-járvány után újraindult gazdaság gázigényéhez képest kevés energia is hajtotta felfelé az árakat.

Őrültség, de van benne rendszer! – tartja a mondás. Aki azt hiszi, hogy Brüsszel a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz akar visszatérni, nagyot téved. A Davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását. Itt is érvényes Winston Churchill örökérvényű mondása, miszerint “Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó válság a kezedbe ad!”