Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Akkor most illegitim a francia választások eredménye?

A francia választások tanulságai.

A hazai baloldal nagyon örül Macron első körös győzelmének. Az előrejelzések szerint az egy hét múlva esedékes második fordulóban Macron pártja meg fogja szerezni a képviselői helyek 70 százalékát. A francia nemzetgyűlési választásoknak több tanulsága is van:

A franciáknak csont nélkül sikerült beadni azt, ami korábban a magyaroknak nem tudtak. Macron ügyesen játszotta el azt a szerepet, amiben Bajnai kudarcot vallott: jó ütemben vált le a totális népszerűtlenségbe süllyedt Szocialista Pártról, és elhitette a francia választókkal, hogy ő a nagy reformer. Ez az, ami Magyarországon nem sikerült Bajnainak.


Ifj. Lomnici Zoltán
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Nincs francia kultúra - Macron letette névjegyét

A Politico brüsszeli elemző periodika Macron-motiváció címmel még 2016 áprilisában jelentetett meg egy írást. Akkoriban még csak találgatni lehetett Franciaország szocialista gazdasági miniszterének politikai ambícióit, azonban a lap – előrevetítve egy esetleges államfői megmérettetést – nem fukarkodott a pozitív jelzőkben a fiatal francia politikus tekintetében.

Ami Macron-t szerintük különlegessé teszi, az a kora – akkor 38 éves –, a politikai tapasztalatlansága és a „nem érdekel, mit gondoltok” hozzáállása, amivel felbőszíti a saját táborában lévő ellenfeleit. Már akkor azt jelölték meg a fő kihívásként számára, hogy vajon általános népszerűségét politikai erőre tudja-e fordítani az En Marche-sal. Régóta próbál olyan színben feltűnni, mint egy olyan ember, akinek az élete nem a politikától függ, aki bármikor készen állna valami mást kezdeni, ha nem érné el, amit szeretett volna.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Macron vagy Schulz

Macron minapi győzelme vajon nem csábíthatja-e arra Botka Lászlót, hogy bár május végén úgy tűnik, az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként vág neki majd a 2018-as választásoknak, ám a voksolásig hátralévő időben ennek ellenére mégis minél inkább el kellene határolódnia a szocialistáktól?

Korántsem légből kapott a kérdés, még kevésbé akadémikus. Európai, sőt az egész nyugati világban trendi, hogy a hagyományos bal-jobb törésvonalakon úgymond túllépett már az idő, ma sokkal inkább a globalizmus versus nemzetközpontú felfogások küzdelme zajlik, bármit jelentsen is ez konkrétan az egyes országokban.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A francia Bajnai

Legalább a közvélemény-kutatók megnyugodhatnak: ezúttal nem lőttek mellé. Kicsit ugyan túlbiztosították a dolgot, hiszen az utolsó két hétben Francois Fillont és Jean-Luc Mélenchont is az esélyesek közé sorolták, gondolván, ha váratlanul netán mégis ők futnak be, avagy kettejük közül valamelyikük, lám ők még ezt is előre megmondták.

De nem. Bejött a papírforma.

Emmanuel Macron kb. két százalékot vert rá Marine Le Penre, ők küzdenek meg egymással az elnöki pozícióért a május 7-ei második fordulóban. S persze nem kell hozzá merészség, hogy az előrejelzők ezúttal még magabiztosabban jelentsék ki a tutit: Macron minden Nemzeti Fronton kívüli erőt mozgósítva, szinte „össznépi” összefogással elnyeri majd a köztársasági elnöki címet. Még nem is érvényesítették az első forduló eredményét, de Macron mögé a nemzeti radikalizmustól ódzkodó bal- és jobboldali pártok máris felsorakoztak.