A járvány nem okozója, hanem katalizátora sok folyamatnak. A kereskedelemben a plázák helyét átveszi az online áruház, a munka világában a jelenléti munkát (ahol lehet) kiváltja a távmunka, a külföldi utazás helyett felértékelődik a belföldi nyaralás, míg az exponenciális gazdasági növekedésbe vetett hitet felváltja az egészség (élet) » klíma megőrzésének elsőbbsége.

A már korábban induló, a járvány alatt felgyorsuló folyamatok közé tartozik a nagy jegybankok kötvényvásárlási programja is, amely gigantikus adósságheggyé nőtte ki magát. Arról már többször írtunk, hogy ez olyan, mint a drog: ha valaki egyszer elkezdi, egyre nagyobb adagok kellenek a várt hatás eléréséhez. Az ördögi kört az is fűti, hogy a világgazdaság nagy pólusai nem maradhatnak le a többiektől, hiszen ha a FED 2, 4 vagy 6 ezermilliárd dollárt pumpál az amerikai gazdaságba, akkor az EKB-nak is “lépést kell tartania”.

Az elmúlt évtizedben a jegybankok által “teremtett” pénz a kereskedelmi bankok révén főként a tőzsdén és az ingatlanpiacon fújt óriási lufikat. Az arányokat jól érzékelteti az S&P 500 részvények árfolyam-nyereség aránya (Price-earnings Ratio, P/E), ami a történelmi 44-es értéken áll, miközben az elmúlt 150 évben a mediánszám 16 volt. A P/E azt mutatja, hogy egy cég éves nyereségéhez képest mennyit kell egy részvényért fizetni, vagyis most az elérhető egy dollár nyereségért a befektetők 44 dollárt fizetnek. Teszik ezt annak reményében, hogy az árfolyamok a csillagos égig tovább emelkednek.

A mai kor hősei a színes zoknikat hordó, magukat vagyonokért sminkelő, mély érzésű miniszterelnökök, tőzsdei spekulánsok, de különösen a Verne Gyula-i fantáziával megáldott akkumulátor gyáros Elon Musk.

Ő azzal vívta ki az emberiség jelentős részének tiszteletét, hogy képes 30 százalékkal nagyobb teljesítményű akksikat gyártani és olyan dolgokról halál komoly arccal beszélni, amiről az ember tízéves kora körül belátja, hogy hülyeség. Például az, hogyan létesíthetne civilizációt a Marson, vagy hogyan tölthetné fel a tudatát egy merevlemezre, hogy egy bonyolult áramkör foglyaként élje tovább az életét az örökkévalóságban. Mondjuk így a marsi "misszió" is leegyszerűsödne.