Halottak tömegesen járultak az urnákhoz. Félanalfabéta, mélyszegénységben élő választókat buszoztattak tömegével a választóhelyiségekbe, sőt, még kitölteni is segítettek nekik a szavazólapokat. Tömegével érkeztek levélszavazatok a választás lezárulta után, miközben leállították a szavazatszámlálást.  Máshol kidobták a választási bizottságnak nem tetsző szavazatokat. Van videó arról is, hogy maguk a szavazást ellenőrző választási biztosok töltögetik ki a szavazólapokat a nekik tetsző jelölt érdekében.

Mindennek nehéz ellenőrizni a valóságtartalmát, illetve a mértékét. Innen, Közép-Európából nézve a mi szigorú szavazási rendszerünkhöz képest az amerikai szavazási procedúra itt-ott eléggé könnyelműnek tűnik. Az biztos, hogy nem a mi tisztünk megítélni a helyzetet; nem is tudnánk, és egy szuperhatalomról van szó, amelynek a történelmi galaxisához tartozunk.

Az viszont egész biztos, hogy jelen állás szerint a csalások inkább a Demokrata Párthoz kötődnek. Barack Obama volt elnök viszont arról beszélt tegnapi interjújában, hogy aki csalást emleget, az aláássa a demokráciát. „Nagyobb fejfájást okoz nekem [Trumpon kívül], hogy számos republikánus tisztségviselő, akiknek tudniuk kéne az igazat, beállt ebbe a sorba. Ez egy újabb lépés abba az irányba, hogy ne csak a hamarosan hivatalba lépő Biden-kormányzat legitimitását lehessen megkérdőjelezni, hanem általában a demokráciáét is – és ez egy veszélyes út.”

Valóban így lenne? Vessünk egy pillantást a történelemre, amikor a demokrata pártiak kérdőjelezték meg a választások eredményét.

Barack Obama, Joe Biden és Hillary Clinton. 

Trump csupán megnyergelte azokat a sokrétű elégedetlenségeket, amelyek  a társadalmat feszítik - de mint tudjuk, sosem a lovas száguld, hanem a ló. Trump azért lehetett (lehet) úgymond "populista", mert az amerikai társadalomnak legalább a fele is az.

S nem véletlenül.

A sok közül vegyünk csak két fontos okot.

Az amerikai választási krimi leginkább a 2000-es floridai események megismétlődését vetíti előre. Akkor is szoros volt a verseny. Floridában a demokrata Al Gore elismerte vereségét W. Bush republikánus jelölttel szemben. Ezért van most “két győztes”, vagy pontosabban nulla vesztes.

Akkor az első számolás után alulmaradt republikánusok elérték a szavazatok újraszámolását, amit öt hetes huzavona után a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján akkor hagytak abba, amikor éppen W. Bush vezetett. W. Bush bíróságon szerzett  elnökségének gyenge legitimitása a 9/11 merénylet után erősödött meg.

Az elmúlt pár napban a média gyorstalpalót tartott az amerikai választási rendszerből, így ma már mindenki tudja, hogy 270 elektori szavazat kell az elnökséghez. A balra húzó népes tengerparti államok kényelmes alapot adnak a demokrata jelöltnek, míg az ország közepén levő nagy területű, ám alig lakott államok inkább jobbra húznak. Donald Trumpnak az újrázáshoz meg kell szereznie a hol ide, hol oda billegő államokat. 2016-ban ez sikerült neki, és most is. Majdnem.

A szellemszavazók varázsszavazatai döntenek? 

Ez pedig nem más, mint a District of Columbia, vagyis Washington D.C., a főváros szavazati arányai. Nincs szó nagy falatról, hiszen a főváros 3 elektori helyről dönt, és olyan 300 ezer szavazóról lehet szó. 

És most lássuk az eredményeket. 80%-os feldolgozottságnál Joe Biden 93,4 %-ot szerzett, Donald Trump pedig 5,2%-ot. Ez szavazók számában 260 ezret jelent 14500 ellen. 

Ez azt jelenti, hogy a főváros vállt vállnak vetve áll szemben Donald Trumppal. A baj csak az, hogy ez azt jelenti, hogy a központi kormányzat intézményeiben dolgozók esetében 100-ból nagyjából 95 utálja a Trump-jelenséget. Ez már 2016-ban is így volt, akkor 91% szavazott itt Hillary Clintonra és 4 százalék Trumpra. 

A Fehér Ház környékén zavargásokra készülnek, bedeszkázták az üzleteket.