Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Teljessé vált az ellenzék kudarca

A héten helyreállt a parlament működése, az ellenzéki képviselők a decemberi botrány után visszaültek a padsorokba, kérdéseket intéztek a kormánytagokhoz, szavaztak a napirendről.

Előtte hónapokig hitegették saját szimpatizánsaik radikális részét, hogy a parlamenti pulpitus elfoglalása és a tv-székházban történtek után semmi nem fog úgy folytatódni, mint előtte. Ellenállást és forradalmat vizionáltak, pár héttel ezelőtt pedig még esküt is tettek a Kossuth téren, hogy nem asszisztálnak a parlamentben a kormánypártok tevékenységéhez. Helyette utcai akciókkal fogják kikényszeríteni a változást és mindennap gyárakban fogják számon kérni a tulajdonosokon a munka törvénykönyvének alkalmazását.

Az ellenzék nekibuzdulása a választási vereségbe belefáradt ellenzéki szavazóknak kínálta azt az illúziót, hogy a Varsóban, Belgrádban, Pozsonyban és Bukarestben megismert agresszív sablonmódszerekkel gyorsan el lehet söpörni a Fideszt.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszelig futnak Gyurcsány elől

Egyre több parlamenti ellenzéki párt hozza nyilvánosságra EP-listáját. E listák egyik közös pontja, hogy rengeteg ellenzéki országgyűlési képviselő menekülne a DK-val közös tüntikézés, bohóckodás és ezzel járó fényképezkedés elől a jól fizető Brüsszelbe. Legtöbben közülük a Jobbikból.

A hazai ellenzék nem képes túllépni saját árnyékán. Már mindent és mindennek az ellenkezőjét kipróbáltak, hogy hatalomra kerüljenek. A legnagyobb sasszékat már eddig is a Jobbik mutatta be, és a sokadik Soros-forgatókönyvet követve csak folytatják a karakter-harakirit.

Az új recept szerint most éppen Szerbiától Szlovákián át Lengyel- és Magyarországig próbálják egy akolba terelni a bevándorlásellenes kormánypártok ellenzékét, abban bízva, hogy ha sikerül a különböző pártok szavazóit összeadni, akkor végre nyernek. Így született a Gyurcsány Ferenc DK-jától a Jobbikig terjedő szivárványkoalíció.

Brüsszelig futnának előle. 


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Javaslat az igazságos politikai verseny megteremtése érdekében

Eljött az ideje, hogy elismerjük: a fennálló szabályrendszer valóban korlátozza és akadályozza az ellenzék munkáját.

Az ellenzéki pártok hosszú ideje beszélnek arról, hogy a „Fidesz felé lejt a pálya” és olyan szabályok uralják a közéletet, amelyek ellehetetlenítik a működésüket.

A mai napon erről cáfolhatatlan bizonyítékot is láthattunk. A helyzet tényleg tarthatatlan. Mi több, felháborító. Eljött a cselekvés ideje.

Mindezek fényében ezennel ünnepélyes javaslatot teszek.

Javaslom Magyarország Kormányának, hogy legyen méltányos, és gyakoroljon gesztust az ellenzék felé: törölje el – most és mindörökre – az „ly” betűt a magyar ábécéből. Sőt, általában a helyesírás szabályait, amelyek gúzsba kötik az ellenzéki képviselőket.

Így végre valóban egyenlő feltételekkel küzdhetnek majd a pártok a parlamenti többség megszerzéséért, és hazánkban helyreáll a politikai esélyegyenlőség.

 

(Kép forrása: MTI/Balogh Zoltán.)


Galló Béla
Galló Béla politológus

Karácsony a légypapíron

A jól eltalált mondat, az ügyes jelző, jelzős szerkezet veszélyes politikai fegyver, függetlenül empirikus tartalmától. Még ebben a szavakat minduntalan képekkel „pótló” mai világdivatban sincs ez másképp, legföljebb a szó manipulációs ereje olykor háttérbe szorul.

Mikor egyesültek például a világ proletárjai?

Na ugye.

A Kommunista Kiáltvány mottójára mégis birodalom épült, noha a proletárokhoz ennek annyi köze volt, mint Sztahanovnak a minőséghez. Vagy még annyi se. Sőt a vörös arisztokrácia (copyright, Milovan Djilas) a „proletárdiktatúrát” is hatékonyan alkalmazta, miközben „a munkásosztály élcsapatának” krémje, a fő-fő káderek szépen belakták – ne menjünk messzire – a Rózsadombot. Érthető, nem? Onnan volt a legjobb rálátás Angyalföldre, Csepelre. (Tragikomikus maradékuk ma is ott dekkol, s alkalomadtán szívesen visel vörös pulcsit.)