Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A guruló dollárok átka

Kezdetben jó ötletnek tűnt! — Az amerikai és svájci “mikroadományozók” által összeadott négymilliárd forintnyi támogatásból az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1,6 milliárd forintnyi olyan költést talált, ami a feltételezés szerint a tavalyi választáson a hat baloldali párt kampányát szolgálta. Most ennek dupláját kéne büntetésként visszafizetni.

Magyarország eddigi legnagyobb kampányfinanszírozási botránya újabb fordulatot vesz. A médiában eddig megismerhető hírek alapján az ÁSZ 1,6 milliárd forintnyi olyan kampányköltést talált az Action for Democracy (A4D) és egy svájci alapítvány által gyűjtött, és javarészt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) számára juttatott, összesen négymilliárd forintnyi pénzből, ami a feltételezés szerint a hat baloldali párt országgyűlési kampányát szolgálta.

A hat baloldali párt most fogalmazza meg ezzel kapcsolatos állásfoglalását, és természetesen őket is megilleti az ártatlanság vélelme, ám már eddig is túl sok volt a kérdőjel, és az imamalomszerűen ismételt válaszok sem túl meggyőzőek. Nézzük azokat az érveket, amelyeket régóta következetesen ismételnek:

A “mikroadományok” magánszemélyektől érkeztek, akik magyar állampolgárok. Itt szokták azt felhozni, hogy Soros György is magyar állampolgár, így az USA-ban akár ő is adakozhatott volna. Manhattan városrész világhírű központján, a Times Square-en március végén egy fényreklám is adakozásra buzdította a kint élő magyarokat.

Rákay Philip azonban az A4D 2022. március végi állapotot tükröző, lementett oldalán hiába kereste a magyar állampolgárságot igazoló adatok, pl. útlevélszám megadásának lehetőségét az adománygyűjtő résznél, mert nem volt ilyen. Az A4D oldalán ráadásul más országok választására is gyűjtöttek adományokat, így nem egy, kifejezetten az országgyűlési választásokra fókuszáló oldalról beszélhetünk. Az állítólagos “több ezer és tízezer” mikroadományozóból a lementett oldalon csak tizenegyet mutatott a számláló.

Egy további érv, hogy az adományok fő hazai kedvezményezettje, Márki-Zay Péter MMM-je nem párt, hanem civil szervezet, ezért nem vonatkozik rá a pártok külföldi támogatásának tilalma. Azt most ne firtassuk, hogy ez implikálja annak az amerikai és magyar jogelvnek a furfangos kikerülését, miszerint a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Békepárti chatrobotot kérdeztünk Pressman szavairól

A júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt felgyorsulnak az események: az ukrán “tavaszi“ ellentámadásnak még a nyári orosz offenzíva előtt kellene javítania Kijev stratégiai és tárgyalási pozícióját. Az újraválasztásáért induló Biden elnöknek egy olyan “béketervet” (exit stratégiát) kellene felmutatnia, amely elhiteti az amerikaiakkal, hogy Ukrajnából nem lesz egy újabb Vietnám. Pressman nagykövetnek e folyamatok részeként kéne a békepárti magyarokat a háborús koalícióba préselnie. Egy fiktív chatrobot értelmezi a nagykövet szavait.

Nézzük először a nagykövetségi sajtórendezvény nemzetközi környezetét: az USA-nak nincsen jó ajánlata Európának, a Biden-adminisztrációnak nincsen jó ajánlata Magyarországnak. Az USA továbbra, és annak ellenére adja négyszeres áron Európának az energiát, hogy Macron elnök ezt szóvá tette.

Az USA szoros európai szövetségesei, főként Lengyelország, Ukrajna és Litvánia sürgették Németországot modern Leopárd tankok szállítására, amibe a németek azzal a kitétellel egyeztek bele, hogy egy széles nyugati koalíció részeként tehessék ezt, aminek az USA is részese. A német kancellár az amerikai tankszállítás nyilvános ígérete után járult csak hozzá modern német tankoknak a csatatérre szállításához, amivel 1945 óta először állnak a “keleti fronton” egymással szemben német és orosz harckocsik.

Miközben a német gyártmányú tankokat már szállítják, a korábban megígért 31 amerikai Abrams M1A2 tank legkorábban 2023 végén érkezhet meg a frontra, így fennáll annak a veszélye, hogy az Észak-Szíriában kilőtt nyolc Leopárd 2-höz hasonlóan hamarabb látunk kilőtt német tankot Ukrajnában, mint Abramst, ami befolyásolhatja az Ukrajnának átadott fegyverek pótlását célzó beszerzéseket és versenyhátrányt okozhat a német fegyvergyáraknak, illetve versenyelőnyt az amerikaiaknak. Ilyen verseny zajlik már javában a légvédelmi rendszerek terén is, ahol a német Iris-T rendszer és az amerikai Patriot konkurál egymással.

Vajon miben sántikálnak?


Galló Béla
Galló Béla politológus

Csak egy trükk

Egyszerű ez, mint a faék, nem kell számítógép hozzá.

Ott, ahol a kormányellenes erőknek szánt nyugati pénzeket szervezik, elgondolkodtak. Végtére annyi mani nincs a világon, hogy azt egyre-másra rosszul kiszemelt emberekbe fektessék bele, a politikai hasznosulás minden reménye nélkül. Márki-Zay Péter nagy lecke volt a nyugati hölgyek-uraknak. Csúnyán megbukott, hiába támogatták őt tekintélyes adományokkal, ráadásul ezt még el is fecsegte, noha az ilyesmit aztán végképp nem szokás, főleg nem összegszerűen. Ő aztán lesheti is az újabb utalásokat.

MZP semmiképp se bizonyult jó választásnak. Bár a fasisztáktól a komcsikig  szinte mindenkit keblére ölelt, mégse kellett a nómenklatúra-burzsoáziának. Túlságosan zajosan kommunikált, nem értette a félszavaikat, nem az ő kutyájuk kölyke volt, na. Márpedig a nómenklatúra gazdasági ereje, királycsináló bólintása nélkül, külsős pénzek ide vagy oda, senki sem lehet ellenzéki király errefelé. 

S királynő sem.

2022-ben éppenséggel Dobrev Klárából akartak királynőt csinálni, minden pozitívumot neki tulajdonítva, amit egy komprádor burzsoázia a saját jelöltjébe csak beleképzelhet. Még az se látszott bajnak, hogy Dobrev egyben Gyurcsányné is. Na és? A férj elementáris politikai elutasítottságát a feleség mássága majd ellensúlyozza. Erre a kétes kísérletükre mégse kerülhetett sor, mert a puding próbáját Márki-Zay, kéz a kézben Karácsony Gergellyel, „önerőből” megakadályozta. Jött a negyedik kétharmados fiaskó, a nómenklatúra tombolt, Gyurcsányék meg családilag elégedetten mosolyogtak. Lám, ide vezet, ha az ellenzék nélkülünk próbálkozik.

Az önzetlen külsős adományozók most új arcot keresnek, hogy megint a bankszámlájukhoz nyúlhassanak.  

Újat, de kit?

A hétvégén ez alighanem eldőlt, avval, hogy az ellenzéki szkanderre a Momentum színeiben Donáth Anna is bejelentkezett.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Dobrev, Donáth, MZP

Vihar egy pohár vízben — leginkább így lehet a baloldali ellenzéken belüli mozgásokat leírni. Az új évadban Donáth Anna visszatér a szappanoperába, hogy az “ellenzékváltó” pólus vezetéséért megküzdjön Márki-Zay Péterrel (MZP) és Karácsony Gergellyel. A rákövetkező évadban majd ennek a cicaharcnak győztese áll ki Dobrev Klárával a dollárbaloldal vezetéséről szóló párharcra. Akit még egyáltalán érdekel ez a sorozat, az a következő egy évben a 2021-es előválasztás ZS-kategóriás remixét “izgulhatja” végig.

A DK egy hosszútávúszó komótosságával tempózik előre: Befészkelték magukat a NER legradikálisabb ellenzékének sarkába, megalakították árnyékkormányukat, rendszeres időközönként leigazolnak egy-két baloldali politikust, és hetente jelentkeznek TV produkcióval. A 2021-es baloldali előválasztáson a DK “jól fordult”: Előbb azzal a Jobbikkal kötöttek szövetséget, amely veszélyes lehetett volna a szavazóbázisukra. Második lépésben pedig a többi baloldali párttal közösen fúrták MZP kampányát, illetve miközben a többiek a baloldali miniszterelnök-jelölt személyére figyeltek, a Gyurcsány-párt háttéralkukkal elrendezte, hogy azon a térfélen nekik jusson a legtöbb parlamenti mandátum.

Az “ellenzékváltó” pólust eddig az az MZP képviselte, aki azért válhatott az előválasztás második fordulójában esélyes jelöltté, mert a Momentum mögé állt, így a játékelméletből ismert Chicken Game játékban Karácsony Gergely csak úgy tudta az “ellenzékváltó” szavazatok közte és MZP közti megoszlását, és ezzel Dobrev borítékolható győzelmét megakadályozni, hogy visszalépett a hódmezővásárhelyi polgármester javára.

Csak egy maradhat.