Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Mi a baj az emberi jogokkal?

Elnézve az emberi jogok á la carteját, felmerül a kérdés: van-e olyan emberi igény, vágy, érzet, ösztön, ami nem emberi jog?

Az emberjogi doktrína univerzális, pártokon és politikai nézeteken átívelő elfogadottságnak örvend. Hivatkoznak rá bal- és jobboldaliak egyaránt, ez a pozitív kánon, amit szembeállítanak a zsarnokságokkal, diktatúrákkal. Talán épp e széles, majdhogynem kérdés nélküli konszenzusnak köszönhetően a doktrína tartalma megfoghatatlan, változékony, illékony. Általánosságban nehéz is bírálni, mert azt sem tudjuk, mit bírálunk.

Ezért érdemes a feltétel nélküli alapjövedelem példáját venni (Orbán Balázs egy más szemszögből már írt róla itt). Ez ugyanis remek példa arra, hogy egy doktrína miként inflálódik, és hogyan terjeszti ki logikáját mindenre – majd válik abszurddá.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Fehér Ház fityiszt mutat az információs szabadságnak

Obamáék inkább másoktól követelik meg az átláthatóságot, ők maguk nem szívesen gyakorolják.

A jövőben senki sem fordulat közérdekű adatigényléssel az amerikai elnöki hivatal adminisztrációs irodájához. A Fehér Ház éppen március 16-án, a Nemzeti Információs Szabadság Napján döntött úgy, hogy eltörli a szövetségi szabályozást, amely információszolgáltatásra kötelezi az elnöki hivatalt. A jogszabály értelmében az elnöki adminisztrációs iroda 1966 óta az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act, FOIA) hatálya alá esik. A szabályozás eltörlésével hivatalossá válik a Bush- és Obama-adminisztráció gyakorlata, vagyis a beérkező adatigénylések sorozatos elutasítása.


Tényleg lassul a törvényhozási tempó?

A hamarosan újrainduló parlamenti nagyüzemre talán már nem a korábbi ciklusok rohamtempója lesz jellemző: a törvényalkotás sebessége az elmúlt ülésszakban lassulni kezdett.

Nem egyszerű a kormányzás tempóját – és minőségét – objektív eszközökkel mérni. A felfokozott politikai és közéleti állapotok ugyanis – azon túl, hogy a mutatószámokat sem könnyű megtalálni – torzítják az észlelésünket. Ennek ellenére igenis vannak olyan adatok, amelyek bizonyosan komoly súllyal esnek latba, ha ezt a kérdést szeretnénk vizsgálni.


Adalék a sajtószabadság kérdéséhez

Egy német botránykönyv új megvilágításba helyezi mindazt, amit a nyugati sajtóról eddig gondoltunk.

2014 szeptemberében megjelent egy könyv Németországban, amelyről a német lakosság nagy része semmit sem tud. Nem véletlenül. Hiszen olyan témát feszeget, amelyet a médiában dolgozók legszívesebben elhallgatnának. A továbbiakban egy kisebb ízelítőt szeretnék adni a könyv azon részeiből, amelyek a magyar olvasók számára is érdekesek lehetnek, gondolatébresztőként hathatnak, vagy talán magyarázatot adhatnak a jelenlegi hazai viszonyokra is.