Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A no-go zónák fejlődéstörténete

Két évvel ezelőtt a nemzetközi liberális sajtó megbotránkozva számolt be arról, hogy a magyar kormány szerint több száz no-go zóna van Európában. Az európai nagyvárosokban tevékenykedő újságírók ugyanis még sosem láttak no-go zónát: se Londonban, se Párizsban, se Berlinben, se Stockholmban.

Az lehet, hogy léteznek „sebezhető” és „kockázatos” területek – a svéd rendőrség megfogalmazásában – de ezek nagyon messze állnak attól, hogy a populista no-go zóna elnevezéssel illessük őket. (Az, hogy ezeken a területeken nők egyáltalán nincsenek az utcán, és hogy csak férfiak mehetnek be az éttermekbe és kávézókba, az mellékes kérdés.)

Életkép Stockholm egyik hírhedt külvárosi negyedéből (Rinkeby). A svéd főügyész "háborús zónának" nevezte a területet tavaly decemberben.


Se ki, se be

Nehéz lesz normatív fogalmat alkotni a „menekültekről”, akiket befogadunk és a „gazdasági bevándorlókról”, akiket hazazavarunk Európából (és Magyarországról).

Például azért, mert haza kéne zavarnunk a Tesco Magyarország brit vezérigazgatóját és az összes többit, akik egyáltalán nem tudják bizonyítani, hogy otthon üldöznék őket, politikailag, vagy társadalmilag, viszont az megalapozottan feltételezhető, hogy gazdasági okok miatt vándoroltak ide be, még ha a bevándorlásuk munkaszerződés formájában is történik. Egyrészt elveszik a helyet egy tehetséges magyar ember elől – mindaddig, amíg nem lesz legalább két teljes jogú vezérigazgató a Tesco élén, az egyik magyar –, másrészt megélhetési céllal, tehát gazdasági bevándorlás céljával tevékenykednek itt.


Bevándorlás: Magyarország az Unió fekete báránya?

Európai körkép a bevándorlási szabályok változásáról.

Olvasom a véleményeket a bevándorlás vitában. Állítólag Európa fekete bárányai vagyunk és idegengyűlölők.

Fontos leszögezni, hogy továbbra sem zárt az Európai Unió és így Magyarország sem a humanitárius katasztrófa elől menekülőkkel szemben, sem azokkal a migránsokkal szemben, akik legálisan munkát szeretnének vállalni a területén.

Magyarországnak sem a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók (például az albán pék, a török gyrosos vagy az erdélyi kőműves) okoznak problémát. A baj a migráció harmadik fajtájával van, a megélhetési bevándorlással. Nem kevesen ülnek úgy hajóra Afrikában, hogy bár helyzetük hazájukban siralmas, valójában nem számítanak politikai menekültnek. Európába érve pedig túlélési stratégiájuk legfontosabb pillére a politikai menekülteknek járó juttatások igénybevétele.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Mindeközben Dániában....

Már zajlik a vita a bevándorlásról szóló kérdéssorról. Mielőtt felülnénk a hisztivonatra, nézzünk először kicsit körül Európában. Tényleg a magyar konzultáció a legextrémebb vállalkozás bevándorlás-témában?

Nem éppen.

Miközben az Európai Parlament arról vitatkozik, hogy megint felütötte-e fejét Magyarországon a diktatúra vagy most kivételesen mégsem, a magyar értelmiség pedig azon rágódik, hogy a bevándorlásról szóló konzultáció kérdései megfelelnek-e az uniós elvárásoknak vagy sem, a kormányzó dán Szociáldemokraták törvényjavaslata értelmében egy Dániába érkező menekültnek heti tíz órát kell dolgoznia a jövőben.