Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Nyugaton a halálkultusz terjed, nálunk a gyermekszeretet

Európa társadalma öregszik, a vén kontinens nyugati részén mégis a halál kultusza terjed a mainstream médiában. Ott arra bíztatják a szülőképes korban lévő fiatalokat, hogy ne vállaljanak gyereket és forduljanak a magány, a gyermektelenség vagy az abortusz felé. Ott a robotszex a trendi, míg az Elbától keletre, így Magyarországon is, minden erővel a családok gyermekvállalását támogatják.

Európa öregedő kontinens, ám a liberális médiumok címlapjukon a gyermekvállalás ellen ágálnak. A „haladó ember” már robotokkal szexszel, az Ipar 4.0 mintájára ez lesz majd a Szex 4.0. Barcelonában már működik is az első női androidokkal dolgozó bordélyház.

Aki a szülőképes korosztályból nem akarja magát rögtön a robotok karjaiba vetni, azt “önszexre” bíztatják. A trendi nőknek az anyává válás optimális idejét nem a családalapítással és gyermekvállalással kéne eltölteni, hanem egyedül – sugallják. Az egyedül-lét egy állapot, a magányosság csupán egy érzés, amivel nem érdemes foglalkozni. Egyébként is, az egyetem után nem a családalapítás, hanem a karrierépítés és az önmegvalósítás a sikk. Azt, hogy ezt a kettőt miként lehetne összeegyeztetni, azt a halálkultusz társdalmaiban nem a címlapon tárgyalják.

Terjed a halálkultusz.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ezért töltöttem ki a nemzeti konzultációs ívet

Az immáron nyolcadik nemzeti konzultáció a családok támogatásáról szól. Az óraállításnál messze fontosabb témákban kérik ki a véleményünket, ezért két kérdés miatt azonnal postára is adtam a válaszomat. Most erre buzdítok mindenkit!

Ora et labora! – Szent Benedek regulája ma is arra tanít minket, hogy bízzunk Istenben és tehetségünk szerint dolgozzunk a közösségért. Ez nem egyirányú utca, egy erős és összetartó közösség saját tagjait is jobban tudja támogatni.

Az emberek életében a családalapítás és gyermekvállalás olyan döntés, amihez tervezhetőségre van szükség. A balliberális kormányok idején a gyermekvállalás az átlagfizetéstől felfele belépőjegy volt a szegénységbe, a rossz kádári hagyományt folytatva ugyanis akkor lefelé nivellálták a társadalmat. Úgy “segítettek” a szegényeken, hogy közben tönkretették a középosztályt. Nem véletlen, hogy a Bokros-csomag után már sokkal kevesebb gyermek született.

Három gyerek lenne az optimális.

2010 után végre adott annak lehetősége, hogy a családtámogatás új rendszere több cikluson át fejtse ki jótékony hatását. Most értünk el ennek finomhangolásához és Alaptörvényben való rögzítéséhez. Számomra két kérdés különösen fontos:


A normalitásért minden nap meg kell küzdeni

Ronald Reagan úgy gondolta, hogy a szabadság mindig pont egy generációnyira van a kihalástól, ezért folyamatosan küzdeni kell annak fenntartásáért. 2017-ben sem változott e tekintetben szinte semmi, pusztán egy apróság: hogy a fenti örökérvényű gondolatban a „szabadság” szót lassan felváltja a „normalitás”.

Magyarországon és talán egész Közép-Európában hajlamosak vagyunk mi magyarok, illetve lengyelek csehek, szlovákok stb. azt gondolni, hogy a józan ész minden aspektusát nélkülöző abnormális ideológiák Európának ebben a szegletében nem válhatnak uralkodó világnézetté, hiszen az emberek többsége egyszerűen képtelen azokkal azonosulni. Talán ez igaz is. Csak az nem biztos, hogy ez örökké így marad. Minden jó és rossz dolog, ami Nyugaton már létezett, csupán kis késéssel, de mindig „megérkezett” hozzánk is.

(Kép forrása: itt.)


Apa, anya, gyerekek

Mielőtt a she és he végképp feloldódna egy semlegesnemű elegyben és mielőtt a gyerekek anya és apa helyett 1-es és 2-es számú szülőkről beszélnének, szükségessé vált, hogy mindeddig magától értetődő evidenciákat mondjunk ki és lássunk el törvényileg is erős védelemmel. Így vált védendő értékké a házasság, mint férfi és nő életközössége és az ezen és/vagy leszármazáson alapuló család intézménye.

„Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” Így rendelkezik Alaptörvényünk, melynek részleteit a Családok védelméről szóló sarkalatos törvény (2011. évi CCXI.) bontja ki.