Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hét emlékezetes casus belli

Az emberiség történetének kezdete óta érvényes az a szabály, hogy csak “igazságos” háborút lehet folytatni. A támadó háború tiltása miatt a legtöbb hadviselő fél csak “védekezett”, vagyis reagált egy provokációra, vagy “megvédte” területét. Az alábbiakban a legemlékezetesebb háborúindítási ürügyeket gyűjtöttük össze.

Az ENSZ-alapú világrendben az erőszak monopólium a világszervezetnél van, így minden háború indítása tilos. Ennek ellenére találkozunk háborúkkal, amelyeknél a hadviselő felek a mai napig törekednek arra, hogy küzdelmük a közvélemény és a nemzetközi szervezetek szemében “igazságos” háborúnak tűnjön. Hét emlékezetes példát részletesen is bemutatunk.

Szép Heléna elrablása (Kr. e. XIII. század)

A görög mitológia szerint Heléna Zeusz főisten és Léda spártai királyné gyönyörűséges lány volt, akinek kegyeiért az akkori Hellasz hősei versengtek. Odüsszeusz kérésére Tündaréosz spártai király meg is eskette a hősöket, hogy akárkié is lesz Heléna keze, egymást között megőrzik a barátságot. Heléna választása a spártai Melánoszra esett és házasságuk maradhatott volna egy a sok közül, ha Thétisz és Péleusz esküvőjénél nem feledkeztek volna meg Erisz, a viszály istennőjének meghívásáról, aki bosszúból egy almát dobott az istennők közé, amelyet a “legszebbnek” ajánlott.

Az istennők közül Parisz trójai hercegnek kellett választania, akit Afrodité azzal “nyert meg”, hogy a világ legszebb nőjét ajánlotta fel neki. Amikor Parisz Spártába látogatott, meglátta Szép Helénát és magával vitte Trójába. A feleségszöktetésre válaszul a görögök Agamemnon vezetésével tíz évig ostromolták a várost, amit a híres trójai faló segítségével tudtak csak bevenni. Innen származik a mondás, miszerint “Óvakodj a görögöktől, még akkor is, ha ajándékot hoznak!”