magyarmodell” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Megyery Gerda

politológus

Európa 2020 – félidőben

2015. március 06.

Hogyan teljesít az EU a 2020-as stratégiai célok tekintetében?

Felemásan. Az Európai Bizottság félidős elemzéséből kiderül, hogy az Unió az emberek mindennapjait meghatározó problémák tekintetében – munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata – kifejezetten rosszul teljesített az elmúlt 5 évben. Eredményeket elsősorban olyan ügyekben (üvegházhatású gázkibocsátás, megújuló energiaforrások) tudott felmutatni az EU, amelyek hosszú távon ugyan fontosak, de a gazdasági válság által sújtott európai polgárok számára ma nem életbevágóak.

Teljes cikk

Hivatalos: 3,6 százalék a 2014-es magyar növekedés

2015. március 07.

Nem a méret a lényeg, hanem hogy mitől ekkora.

Nem különösebben izgalmas, hogy mennyivel nőtt a gazdaság 2014-ben. Sokkal érdekesebb, hogy hogyan. Az 1990-es rendszerváltás utáni időszakban ugyanis ez az első olyan év, amikor pénzügyileg fenntartható módon növekszik jelentős mértékben a magyar gazdaság.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Fizessenek a multik!

2016. február 16.

Már Brüsszelben is ezt mondják…

Számos, korábban szidott és lesajnált “politikai hungarikum” fut be európai karriert. A határkerítés és a tranzitzóna után most éppen az ágazati különadók (“multiadó”) iránt nő az érdeklődés. Az új varsói kormány a lengyel családok szociális támogatását fedezné ilyen forrásból. A minap az Európai Bizottság is bejelentette, hogy lecsap az “adóoptimalizáló” (=adócsaló) multikra, akik évi 50-70 milliárd euróval rövidítik meg a tagországok költségvetését.

(Moscovici uniós biztos az adóoptimalizáció hátrányait bemutató kisfilmben.)

Teljes cikk

Évente átlagosan 183 ezer forinttal kevesebb adót fizetünk a munkajövedelmeink után

2016. február 18.

A személyi jövedelemadózás egykulcsossá tétele és a különadók rendszere nem az alsó 80 százaléktól csoportosított át a felső 20 százalékhoz, hanem a tulajdonosi jövedelmeiből élő globális felső tízezertől a középső 20 százalékhoz.

(Karikatúra az adóoptimalizáló multikról és az adóterheket viselő alkalmazottaikról.)

Közel 40 éve tartó tendencia a világban, hogy a tőkejövedelmek (továbbiakban az egyszerűség kedvéért tulajdonosi jövedelmek) részesedése az összes megtermelt jövedelemből folyamatosan növekszik, míg a munkajövedelmeké ezzel fordítottan arányosan csökken. Ennek számunkra legkézzelfoghatóbb tünete, hogy míg az egy foglalkoztatott által előállított jövedelem Magyarországon megtriplázódott 1970-2010 között, addig az átlag munkavállaló nettó reálbére csupán 28 százalékkal nőtt. Az USA-ban a 80-as évek eleje óta megduplázódott a GDP, míg az átlag jövedelem lényegében nem változott. Világméretű tendenciáról beszélhetünk tehát, ami hazánkban az átlagnál jobban érezteti hatását.

Teljes cikk

Miért fontos, hogy visszafizettük az EU/IMF hitelt?

2016. április 12.

Mára már az Európai Bizottság és az IMF közgazdászai is elismerik a görög válságkezeléstől eltérő magyar válságkezelés eredményeit.

(Kép forrása: itt.

Három pénzügyi és egy szimbolikus jelentősége van annak, hogy visszafizettük az utolsó részletét az EU/IMF hitelnek.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Tőlünk tanul Ausztria

2019. március 28.

Egy újabb 2010 utáni magyar megoldás indul hódító útjára. Ausztria a munkaképes menedékkérők számára bevezetné a kötelező közmunkát. Első lépésnek ez persze nem rossz, de a sógoroknak még bőven van mit tanulni a magyar sikerreceptből.

A szabadságpárti osztrák miniszterek nem viccelnek. A 2017 őszén bevándorlásellenes programmal megválasztott bécsi kormány programjának megvalósításaként bevezetnék a munkaképes migránsok kötelező közmunkáját.

Voltak már korábban is hasonló kezdeményezések, ám azok rendre elbuktak a már állampolgársággal rendelkező migránsok szavazataira pályázó szocdem és zöld politikusokon. Az EP-választás előtt harsányan bejelentett tervezet a magyar közmunkát másolja, a 33 000 munkaképes migránsnak a javaslat szerint közterületeket kell takarítania, parkokat és zöldfelületeket kell ápolnia. A munkáért óránként másfél eurot kapnának.

A bécsi Kurier napilap számára készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 72 százaléka támogatja a kezdeményezést, és örülne, ha az életerős fiatal férfiak nem csak vinnének a közösből, hanem a társadalom hasznos tagjaivá válnának.

Teljes cikk