kvótaper” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Ezért akarja Brüsszel a kvótát

2017. szeptember 06.

Lánczi Tamás

politológus

Lezárult a kvótaper: az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet. Habár számíthattunk rá, a döntés egy gyomorszájon rúgással ér fel.

Ha egy pillanatra félretesszük a dühünket, érdemes feltenni a kérdést: mit nyer azzal Brüsszel, hogy ragaszkodik ehhez az őrültséghez? Mire jó a kötelező betelepítési kvóta rendszere?

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvótaper – alternatív valóság

2017. szeptember 07.

Amióta megszületett a kvótaper régen várt ítélete, egymást érik a különböző reakciók és kommentárok: mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni a döntést. A tévedéseket eloszlatva kísérletet teszek arra, hogy minimális jogászkodással, de mégis a tények talaján állva összefoglaljam, hogy mit is jelent pontosan a döntés.

1. Az eljárás azért indult, mert Magyarország és Szlovákia keresettel fordult az EU Bíróságához, amiben azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a Belügyi Tanács 2015. szeptember 25-én hozott, kvótás döntésként elhíresült határozatát. A tegnapi ítélet elutasította a kereseteket, ami azt jelenti, hogy a Bíróság szerint a kvótás döntés jogszerű volt. Eddig a száraz tények. De ami ezután következett, az komolyan elgondolkodtatott, hogy egyes újságírók tényleg nincsenek tisztában a logika alapvető szabályaival, vagy csak olvasóikról feltételezik ugyanezt.

2. Az indexes Bohus Péter például arról próbálta győzködni a rögtönzött sajtótájékoztatót tartó Trócsányi Lászlót és Szijjártó Pétert, hogy nem lesz kóser, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A gond csak az, hogy az ítéletet fogalmilag nem lehet végrehajtani, sem pedig annak végrehajtását megtagadni, hiszen az nem mond többet, mint hogy a kérdéses döntés jogszerű volt. Szó sincs benne arról, hogy bármire is kötelezné Magyarországot vagy Szlovákiát. Tehát a „jól értesült” 168 Óra beszámolója ellenére sem kötelezi az ítélet arra Magyarországot, hogy „befogadjon 1294 menekültet”.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A nádpálca suhogtatása

2017. szeptember 12.

Beszéljünk világosan. A kvóta erőltetése egyfelől „pedagógiailag” szimbolikus, másfelől persze a kvóta-létszám növelésének szándéka, mint hírlik, nagyon is gyakorlati.

Mindez azonban korántsem a bevándorlás-problematika összeurópai megoldását célozza, sokkal inkább példát akar statuálni Magyarország és Szlovákia nádpálcázásával. Merkel osztályfőnök és Juncker tornatanár azért, hogy ne váljék ragályossá a tiltakozás, azokat fenyítené meg látványosan, akik – már csak történelmi érzékenységük okán is – erőteljesen kritizálják a kvóta-diktátumot, amely több sebből vérzik.

Melyik sebbel kezdjük?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A vírus árnyékában újra nekifutnak a kvótának

2020. április 03.

Perlési politizálás. Amit az “ever closer union” hívei nem tudnak letolni az európaiak torkán, azt az EU luxemburgi bírságához utalják, ahol mindig számíthatnak az “érzékenyített” bírákra. Naná, hogy Soros! Mint most is, amikor az előbb “önkéntes”, majd többségi szavazással kötelezővé tett kvótát akarják kőbe vésni.

Hogyan toljuk le a békát egy másik ember torkán? Csak az eleje nehéz! Ha ugyanis sikerül a szájába tenni, utána már valahogy letuszkoljuk a torkán. Így működik ez a baloldal szerint álprobléma kötelező betelepítési kvótával is. Amit a mainstream média nem ért el a migránstömeg 25-33 százalékát kitevő nők és gyerekek képeivel, vagy Berlin és Brüsszel a V4-országoknak egyébként járó, és általuk is finanszírozott uniós támogatások megvonásával való fenyegetőzéssel, azt most egy bírósági ítélettől várják.

Az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker annyira azért nem volt isiászos, hogy ne indítson kötelezettségszegési eljárást a kötelező betelepítési kvótát ellenző három visegrádi ország ellen. Emlékezzünk: Az euró “megmentésével” nem sikerült az európai integrációt Európai Egyesült Államokká mélyíteni, ezért más megoldást kellett keresni. Ezért kapaszkodtak a migrációba. Ebben látták a csodaszert a vén kontinens elöregedésére és az akkori munkaerőhiányra. Angela Merkel egyszemélyi döntéssel nyitotta meg a német határt “minden szír” előtt, és mint tudjuk, onnantól a legtöbb migráns kiskorúnak és/vagy szírnek vallotta magát, hogy álmai földjére, Germany-ba juthasson.

Még több új "európai"?

Teljes cikk