közgazdaságtan” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Báránybőrbe bújt neolib közgazdász

2018. május 24.

Lánczi Tamás

politológus

Budapesten járt a világ egyik sztárközgazdásza, Dani Rodrik. A Harvard Egyetemen oktató, török származású professzor hangzatos kijelentései – például, hogy a neoliberalizmus a közgazdaságtan perverziója – bejárták a magyar sajtót. Rodrik a merész, szókimondó, a világot egy új perspektívából szemlélő gondolkodó képében jelent meg a magyar közönség előtt. Valójában azonban csak a neoliberális közgazdaságtan újracsomagolását hozta el, ami körülbelül annyira újszerű, mint Grósz Károly 1988-ban.

Rodrik célja, hogy megoldja a „globalizációs trilemmának” nevezett feladványt: a probléma lényege, hogy nem létezhetnek egyszerre a nemzetállamok, a demokrácia és a globalizáció. Ezt a professzor úgy próbálja feloldani, hogy „hiperglobalizáció” helyett „kiegyensúlyozottabb szabályok közé” szorítaná a globalizációt, így nem csak a multik és a nemzetközi befektetők érdekeit érvényesülnének, hanem a különböző dolgozói és fogyasztói csoportoké is. Vagyis, megszelídítené a globalizmust, ami pont annyira vonzó, mint az emberarcú kommunizmus – és annyira kivitelezhető is.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A katedra rangja

2020. április 22.

A ragály lehetőséget adott mindenkinek, hogy elmeélét a várható következményeken fenje borotvaélesre.

Vannak, akiknek a mindennapi elfoglaltságához tartozik, hogy ne a meglévő dolgokon, hanem a lehetséges jövőn törjék a fejüket. Az ilyen embereket valaha jósoknak hívták, és igen sokan vették igénybe a szolgáltatásaikat. Nem volt ez azonban igazából biztonságos szakma. A királyok, császárok és egyéb főrangúak ugyanis nehezen viselték el, ha a kedvezőnek tűnő jóslat nem vált be és ilyenkor bizony még a jós testi épsége is veszélybe került.

Van aztán a jósoknak egy másik fajtája is, azok, akik biztosra mennek. Ilyen volt például egy francia jövendőmondó, Jacques Millard, aki 1937-re földrengést jósolt Besançon városába. Az emberek, ezt olvasván, rohantak a biztosítókhoz és biztosításokat kötöttek nyakló nélkül. A földrengés azonban elmaradt, a biztosítótársaságok hatalmas hasznot kaszáltak. Később kiderült, hogy a jóst ők fizették. A dolog tanulsága: nem árt, ha a jós személyét, kapcsolatait feltárjuk, mielőtt hallgatnánk rá.

Teljes cikk