költségvetés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 10

Javuló gazdasági adatok – adócsökkentés 2016-ban

2015. május 14.

Egyre másra jelennek meg a kedvezőbbnél kedvezőbb gazdasági előrejelzések Magyarországgal kapcsolatban.

Idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság. A kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergencia programban jövőre 2,5, 2017-ben 3,1 százalékos GDP növekedést vár. Az Equilor Befektetési Zrt. 2,7 százalékról 3,1 százalékra emelte a várható nemzeti össztermék növekedés mértékét 2015-re. A mindig szigorú hitelminősítő, a Standard & Poor’s is 2,5 százalékos növekedést vár az eddig jelzett kettő helyett a 2015-től 2017-ig terjedő időszakban. Az ING Bank szerint pedig kimagasló, 3,5 százalékos növekedés várható 2015-ben. Eközben a munkanélküliek száma csökken, az államadósság mértéke (ha lassú léptekkel is, de) folyamatosan apad. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb előrejelzés már jobb adatokkal számol, mint tették azt akár pár hónappal ezelőtt is.  A javuló adatok meglátszanak a jövő évi büdzsén is.

Teljes cikk

Az EU nélkül nem fogunk fejlődni

2015. július 18.

Szívem szerint társadalmi vitát kezdeményeznék, de biztos vagyok benne, hogy a kutyát nem érdekli ez a téma, úgyhogy csak annyit teszek, hogy megírom ebben a posztban azt, ami szerintem Magyarország stratégiai fenyegetettsége.

A magyar nemzet nemzeti jövedelme termelése során képtelen annyit termelni, hogy fejlesztésekre is fussa – ha a jelenlegi nemzeti jövedelmet és kiadásainkat adottnak vesszük.

Csak akkor tellene fejlesztésre, azaz új kórházi műszerekre, illetve a fenntartásra, például az utak színvonalának megőrzésére, ha csökkentenénk az oktatási, egészségügyi, igazgatási vagy akár rendőri, katonai kiadásainkat.

Teljes cikk

A Fischer Iván-jelenség

2016. május 09.

Lánczi Tamás

politológus

A művészek szabálytalan személyiségek, bizonyos határokat azonban még ők sem léphetnek át.

Az elmúlt napok hazai sajtója Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetőjének fenyegetőző-hisztériakeltő akcióitól hangos. A visszafogottsággal nem vádolható Fischernél a zenekar csökkenő fővárosi támogatása miatt pattant el a húr.

(Kép forrása: itt.)

Nem az első alkalom, hogy a BFZ fenyegetőzéssel és demonstrációval próbálja megoldani konfliktusát a fővárossal. 1999-2001 között is ugyanez a lemez forgott: éles hangú üzengetések, tiltakozó aláírásgyűjtés, kamarazenés demonstráció a fővárosi közgyűlés előtt. A sors iróniája, hogy Fischerből már akkor is záporoztak a vádak, az akkori városvezetést kulturális bűnözőnek, tehetségtelen senkiknek titulálta, Demszky pedig hasonlóan indulatosan reagált, mint Tarlós.

Teljes cikk

Aki időt nyer…

2016. május 30.

Lánczi Tamás

politológus

Ha sok migránst befogadsz, folytathatod az eladósodást – ezt üzeni Brüsszel.

Két héttel ezelőtt Brüsszel elfogadta a Matteo Renzi vezette olasz kormány 2016-os költségvetését. A Financial Times szerint Brüsszel „soha nem látott” rugalmasságot tanúsított az olasz adósságcsökkentési folyamat kapcsán. Renziék gyakorlatilag minden engedményt megkaptak, amit csak kértek. Az olasz kormánynak küldött levelében a Bizottság ugyan felhívta Renziék figyelmét arra, hogy 2017-ben további takarékossági intézkedéseket kell véghezvinniük, de (többek között) egy 14 milliárd eurós költségvetési könnyítést azért megítéltek a javukra.

(Matteo Renzi és Gyurcsány Ferenc.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

890 ezer migráns, 23 milliárd euró, maradhat?

2017. március 14.

2015-ben hivatalosan 890 ezer migráns érkezett Németországba. Legalábbis ennyiről tudnak. A minap kiderült, hogy a német állam 2016-ban 23 milliárd eurót költött rájuk. A német politikusok szerint ez egy “jó befektetés”, amit a “menekülők” a munkájukkal fizetnek majd vissza. Összehasonlításul: jelenleg a migránsok kb. 10-15 százaléka dolgozik, és Törökország az EU-tól két évre 3+3 milliárd eurót kap az ottani 3 millió szír menekült ellátására.

"Dolgozni akarunk, nem aludni!"

Meg kell hagyni, Soros György ért a számokhoz! A főspekuláns tavaly az Európai Parlamentben még évi 30 milliárd euró hitel felvételét javasolta az EU-nak, az általa korábban befogadni javasolt évi egymillió migráns új életének integrációjának finanszírozására. A nagyságrend stimmel, bár a német számok azt mutatják, hogy a Soros által 2015-ben javasolt évi 15 ezer euró (kb. 4,5 millió forint) helyett átlagban 26 ezret (kb. 8 millió forintot) költöttek minden egyes migránsra. Mindig is tudtuk, Nyugat-Európa drága hely. A 23 milliárd euróban (ami kb. két Paks 2 árának felel meg) csak a költségvetési kiadások vannak benne, az önkéntesek munkája nincsen!

Teljes cikk

A Soros-büdzsé

2017. április 21.

Lánczi Tamás

politológus

Hagyjuk már a csillogó szemű civilekről szóló mesét!

Soros György a magyar belpolitika aktív szereplője. Figyelmével azonban nem csak hazánkat tünteti ki. Számos országban támogat olyan politikai szervezeteket, amelyek osztják társadalom-átalakítási elképzeléseit. Az utolsó nyilvánosság előtt folytatott kísérlete kudarccal végződött: hiába támogatta hárommilliárd forintot meghaladó összeggel Hillary Clinton elnökválasztási kampányát, az amerikai emberek Donald Trumpot választották meg.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Brüsszel ne a demokráciáért aggódjon!

2020. június 16.

Az ég kék, a fű zöld, Magyarország jogállam. Nem a demokrácia miatt kéne aggódni keleten, hanem az euró miatt délen! Sokat beszélünk a brüsszeli kettős mércéről, amire a költségvetési tárgyalások újabb ékes bizonyítékot adnak. Miközben a szerződésekben rögzített matematikai pontosságú költségvetési szabályok hatályát délen felfüggesztik, az önkényesen fogalmazott “európai értékek” betartását kérnék számon keleten.

Mennyire lehet azt a klubot komolyan venni, amely a saját szabályait sem tartja be? Az euró bevezetésekor a németek és a franciák kompromisszumot kötöttek, miszerint a déliek felügyelhetik a közös valutát, ám “cserében” az legalább olyan erős lesz, mint a német márka.

Az euró értékének megőrzését szolgálták az ún. “Maastrichti konvergencia-kritériumok”, amelyek matematikai pontossággal határozzák meg a költségvetési és államháztartási hiány, az infláció és az irányadó kamatszint mértékét. Mivel egyes országok jobban belenyúltak a mézes bödönbe, 1997-ben a Stabilitási és növekedési paktummal megerősítették a teljesítendő költségvetési elvárásokat, valamint szankciókat is rendeltek a túlzott deficitet felhalmozó országok kordában tartásához.

Az már a sors fintora, egy az elsők között pont Németország ellen indítottak ilyen eljárást, amit Schröder akkori kancellár csak a szociális kiadások csökkentésével tudott kivédeni. A déli országok azonban nem kértek a megszorításokból neoliberális strukturális reformokból, ezért újabb szabályokra és szankciókra volt szükség. Ezt a 2011-es magyar uniós elnökség idején elfogadott költségvetési Sixpack-től várták. Hiába.

Amikor Jean-Claude Juncker akkori bizottsági elnököt arról kérdezték, hogy a hatályos közösségi jog alapján miért nem indítanak túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, így válaszolt: “Hát Franciaország kérem, az Franciaország!”. A 2002-2010 közötti elpocsékolt nyolc év után kormányra kerülő Orbán-kormány valamiért nem számíthatott ilyen megértésre.

Elmúlik?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Brüsszeli csiki-csuki

2020. július 20.

Az általunk ismert EU, euró és kaszinókapitalizmus egyaránt elérte teljesítőképessége határát. Mi legyen helyette? Ez dől el most Brüsszelben. Mivel az északiak, keletiek és déliek mást akarnak, mint a német-francia tandem, nehéz a megállapodás. Kérdés, hogy a Next Generation EU mentőcsomag egyszeri kivétel marad-e vagy precedens lesz?

Azt nevezzük EU-csúcsnak, amikor 27 kormány egyeztet és végül a németek fizetnek. Merkel kancellár európai ámokfutását vízióját a német-francia javaslatként beterjesztett euró-kötvény mentőcsomag koronázná meg.

Az EKB kötvényvásárlási programjaival a déliek még így-úgy kihúzzák az idei évet, így januártól jöhet a Next Generation EU és az új hétéves költségvetés. Már ha záros időn belül elfogadják azokat. Jönne az adósságunióvá váló EU, amelyet a mostani eredendő bűn közös hitelfelvétel tart majd össze. Szerencsére ez a befizetők körében eléggé népszerűtlen javaslat.

A kérdés, hogy ki állja a számlát? Az Európai Központi Bank már szinte az összes puskaporát ellőtte, és az eddigi stabilitási horgonynak számító Németország most adta fel a fegyelmezett költségvetés (Fekete Nulla) politikáját. Mivel a déliek aligha fogják adósságukat visszafizetni, legalábbis nem az euró mai értékén, mást kell keresni. Maradnak az északiak és a hamarosan nettó befizetővé váló visegrádiak. Többségük nem is tagja az eurózónának, így jön képbe az EU mint hitelfelvevő, az eurozónán túlnyúló euró-kötvény.

A britek pont az ilyen adósságunió és föderalizáció elől menekültek el. Egyelőre a bizonytalanba, Trump elnök novemberi újraválasztása esetén pedig egy angolszász integrációba. Felkészül Hollandia.

Teljes cikk

Sárkány Károly

Brüsszel-magyar szótár

2020. július 21.

Nagy öröm, hogy a négy napon át tartó, nehéz és feszült tárgyalássorozat után végül megállapodás született a brüsszeli uniós csúcson. Talán könnyebben dűlőre jutottak volna az állam- és kormányfők, ha rendelkezésre áll egy szótár, amely segít megérteni a brüsszeli újbeszélt. Lássunk néhány részletet a szótár Brüsszel-magyar kiadásából!

 

Európai értékek – 

Bármi, ami a nagy nyugati országok vélt vagy valós érdekét szolgálja. Illetve: német autógyárak.

 

Uniós támogatás – 

Magyarul: üveggyöngyök, amit az unió keleti végein élő barbár hordák elé kell szórni, cserébe a belső piacuk lerablásáért.

 

Szolidaritás – 

"Vigyétek el tőlünk a migránsokat!"

 

Jogállamiság –

Bármi, amire Nyugaton azt mondják, hogy az.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Ki nyert és ki vesztett Brüsszelben?

2020. július 23.

Brüsszelben minden tagország nyert. Na jó, vannak, amelyek többet, és vannak, amelyek kevesebbet. A legtöbbet a nagyok nyerték.

Németországnak megmarad a házi piacának számító EU, így az USA-val és Kínával továbbra is egy súlycsoportban játszhat. A franciák megkapták az “uniós pénzügyminiszter” előszobájának számító transzferuniót. Az olaszok újabb ingyen pénzt kapnak, míg a fukar ötök nagyobb visszatérítésre számíthatnak. Az eurozónán kívüli országok kevesebb pénzt égetnek délen, és ami nekünk, magyaroknak a legfontosabb, időt nyerünk, ami alatt országunk tovább erősödik.

Sikerült!

Teljes cikk