európaibizottság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 14

Miért lehet jó Magyarországnak Ursula von der Leyen?

2019. július 19.

Lánczi Tamás

politológus

Ursula von der Leyen az eddigi leggyengébb legitimációjú elnök az Európai Bizottság élén.

Először is, a német politikusnő neve csak azután merült fel, hogy a csúcsjelölti rendszer csődöt mondott. Nem titkos favorit volt, nem egy mesterterv része, hanem kényszer szülte kompromisszum. Amikor a legnagyobb EP-frakciók eredeti jelöltjei – Manfred Weber és Frans Timmermans – hosszas alkudozások eredményeként kiestek a játékból, Merkel előhúzta kalapjából a kompromisszumos von der Leyent. A német védelmi miniszter asszony tehát valójában senkinek sem a jelöltje, csak azé a Merkelé, aki politikai karrierjének végnapjait éli.

Másodszor: von der Leyen két hét leforgása alatt, bármiféle európai kampány nélkül lett az Unió első számú vezetője. Szinte teljesen ismeretlen az európai közvélemény előtt, igazi elit-jelölt. Arisztokrata családban nőtt fel – a Euronews uniós hírportál hangsúlyozza, hogy nemesi származásukat egészen az 1600-as évekig vezetik vissza –, édesapja pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt (von der Leyen maga is Brüsszelben született).

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Brüsszel Gyurcsánynéval üzent

2019. augusztus 28.

Brüsszel nem akarja kifizetni a schengeni külső határt védő magyar kerítés költségeinek arányos részét. Ezt üzente meg most Gyurcsányné által.

Ne legyenek kétségeink, ők továbbra is a nagy terven dolgoznak: határvédelem helyett határ” menedzsmentet” akarnak. Magyar határvadászok és honvédek helyett Frontexet. Jogi határzár helyett a “menekülők” befogadását és (kötelező) szétosztását.

Gyurcsányné szerint Magyarország “egyre távolodik” Európától. Egy viszonylatban biztosan, hiszen nálunk nincsenek no-go zónák; nem kell attól félnünk, hogy fényes nappal metró, vagy vonat elé löknek minket; autóval vagy kamionnal hajtanak a tömegbe; esetleg késelés áldozatává válunk.

Képzelgésnek tartja a migrációt. 

Teljes cikk

Nemzeti érdekérvényesítésből jeles

2019. szeptember 12.

Lánczi Tamás

politológus

Uniós csatlakozásunk óta Magyarország eddig mindig súlytalan posztokat kapott az Európai Bizottságban. Olyan területeket, amelyek nem sok vizet zavartak: adóügyi biztos, társadalmi összetartozásért felelős biztos, oktatási biztos. Ezekkel nem sokra mentünk. Most először Magyarország elég erős volt ahhoz, hogy olyan biztosi posztot szerezzen meg, ami hatékonyan segíti a nemzeti érdekérvényesítést.

Azzal, hogy Trócsányi László karnyújtásnyi közelségbe került a bővítési biztosi tisztséghez, Magyarország óriási esélyhez jutott. Ez komoly pozíciójavulás a nálunk tízszer nagyobb Ukrajnával szemben és lehetőség, hogy Magyarország előnyös megállapodásokat kössön a Balkánon. Hosszú út vezetett idáig, és elsősorban nem is az elmúlt hónapok mesteri taktikai húzásaira gondolok, hanem arra, hogy Orbán Viktor idejekorán felismerte a Nyugat-Balkán és az Európai Unió déli bővítésének jelentőségét. Mert legyünk őszinték: miközben folyton Ausztriához és Németországhoz mérjük magunkat, mi egyelőre nem az ő ligájukban focizunk. Ők túl erős versenytársak. Sokkal több lehetőség kínálkozik a Balkánon, amiről a nyugatos orientációjú magyar politikai élet hajlamos megfeledkezni.

Ki most a soros elnöke a háromtagú boszniai államelnökségnek? Melyek a szerb gazdaság húzóágazatai? Ki kormányozza jelenleg Albániát? Nagyon keveset tudunk a nyugat-balkáni térségről, pedig az elmúlt ezer évben Magyarország sorsát legalább annyira befolyásolta az, hogy mi történik a Balkánon, mint hogy milyen folyamatok zajlanak Nyugaton. Ha végignézünk a magyar történelmen, azt látjuk, hogy a balkáni térség fontosságát csak a legnagyobb vezetők értették meg: Szent István, Luxemburgi Zsigmond, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás tudták, hogy az ország sorsa fordul azon, ami a Balkánon történik.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A vírus árnyékában újra nekifutnak a kvótának

2020. április 03.

Perlési politizálás. Amit az “ever closer union” hívei nem tudnak letolni az európaiak torkán, azt az EU luxemburgi bírságához utalják, ahol mindig számíthatnak az “érzékenyített” bírákra. Naná, hogy Soros! Mint most is, amikor az előbb “önkéntes”, majd többségi szavazással kötelezővé tett kvótát akarják kőbe vésni.

Hogyan toljuk le a békát egy másik ember torkán? Csak az eleje nehéz! Ha ugyanis sikerül a szájába tenni, utána már valahogy letuszkoljuk a torkán. Így működik ez a baloldal szerint álprobléma kötelező betelepítési kvótával is. Amit a mainstream média nem ért el a migránstömeg 25-33 százalékát kitevő nők és gyerekek képeivel, vagy Berlin és Brüsszel a V4-országoknak egyébként járó, és általuk is finanszírozott uniós támogatások megvonásával való fenyegetőzéssel, azt most egy bírósági ítélettől várják.

Az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker annyira azért nem volt isiászos, hogy ne indítson kötelezettségszegési eljárást a kötelező betelepítési kvótát ellenző három visegrádi ország ellen. Emlékezzünk: Az euró “megmentésével” nem sikerült az európai integrációt Európai Egyesült Államokká mélyíteni, ezért más megoldást kellett keresni. Ezért kapaszkodtak a migrációba. Ebben látták a csodaszert a vén kontinens elöregedésére és az akkori munkaerőhiányra. Angela Merkel egyszemélyi döntéssel nyitotta meg a német határt “minden szír” előtt, és mint tudjuk, onnantól a legtöbb migráns kiskorúnak és/vagy szírnek vallotta magát, hogy álmai földjére, Germany-ba juthasson.

Még több új "európai"?

Teljes cikk