brüsszel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 41

Van Soros-terv: a nyílt társadalom

2017. október 22.

Következzék „A nemzeti szuverenitásba vetett hit a fejlődés útjában áll” című Soros-örökzöld.

Részben a korábbi, részben a jelenleg is futó nemzeti konzultáció örvén újra megindult a vita: létezik-e „Soros-terv”? Az MSZP határozottan állítja, hogy nem, az LMP adatigényléssel akarja azt kikérni, a Jobbik feljelentést tett az ügyben.

Azonban minderről teljesen felesleges vitázni: az igazság ugyanis az, hogy „tervét” Soros György már évtizedek óta hirdeti, hosszú könyvekben, esszékben és előadásokon részletesen vázolta azt. A Soros-tervet úgy hívják: nemzetközi nyílt társadalom. Soros filozófiájának ugyanis az az alapja, hogy a „mi” és az „ők” megkülönböztetésén alapuló nemzeti, nemzetállami struktúrák elavultak, gátolják a nagybetűs Fejlődést, ezért azokat fokozatosan fel kell számolni, hogy létrejöhessen az általa csak „Nyílt Társadalom Szövetségnek” nevezett új világrend.

Teljes cikk

Soros-terv: végrehajtás folyamatban

2017. november 16.

Lánczi Tamás

politológus

Az Európai Parlament néhány órával ezelőtt nagy többséggel elfogadta álláspontját a migrációs krízis kezeléséről folytatott vitában.

Az állampolgári jogi bizottság által készített, a liberális frakcióhoz (LIBE) tartozó Cecilia Wikström által előterjesztett mandátum értelmében a jövőben (1) nem az a tagállam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik; (2) minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, illetve (3) aki nem működik együtt, az uniós forrásokat veszíthet. A mai naptól kezdve így szól tehát az Európai Parlament hivatalos állásfoglalása kvóta-ügyben.

Navracsics Tibor már többször hangot adott meggyőződésének, hogy Soros-terv nem létezik. Az Európai Bizottság magyar biztosa bő egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az európai bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”, a minap pedig kijelentette: „a magyar kormány egy-két újságcikkre építette fel a Soros-kampányt.”

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Dogma

2017. november 24.

Lassan tényleg abszurd drámára hajaz mindaz, ami az Unióban zajlik éppen. Sokszor teljesen olyan, mintha az EU vezetői direkt az ellenkezőjét tennék annak, ami célravezető lehetne. Hol van ebben a logika?

Vitathatatlan, hogy jelenleg az EU fennállásának legnagyobb vállságát éljük. Pontosabban inkább válságait, hiszen a probléma éppen abból adódik, hogy az Unió szinte minden területen egyszerre küzd olyan problémákkal, amelyek önmagukban is megingathatnák a közösséget. Néhány példa az említés szintjén: brexit; háború a szomszédban; repedések  szakadékok az eurózónában (Görögország, olasz államadósság, francia gazdaság stagnálása); migrációs válság stb. A sort nyilván lehetne még folytatni, de a lényeg így is egyértelmű: alapvető reformokra lenne szükség. El kellene végre dönteni, hogy milyen irányba induljon el az Unió, mert hogy a mostani keretek fenntarthatatlanok, az biztos. Ilyen döntés azonban nem születhet meg a mindenkori német kancellár nélkül. "Minden németek anyját" jelenleg viszont a kormányalakítás köti le, nincs ideje (és felhatalmazása sem igazán), hogy az EU-val foglalkozzon.

Teljes cikk

Galló Béla – Szánthó Miklós

Brüsszeli meghallgatás

2017. december 11.

A Mozgástér blog szerzői elemzik a brüsszeli meghallgatást.

Galló Béla: Kafka Brüsszelben

Ahogyan Joseph K. számára sem derül ki, valójában mi is a bűne (de „A Per” végén azért kétszer is megforgatják szívében a kést), Brüsszelben a magyar külügyminiszter is így ülhette végig az Európai Parlament meghallgatási procedúráját.

Vettem magamnak a fáradságot, végignéztem az egészet. Érdeklődő, pártokon kívüli magyar állampolgárként, akit nemzetközi kíváncsiságában nem befolyásol a belpolitika.

Lehangoló volt.   

Az uniós parlament persze afféle Hyde parknak is nevezhető, mindenki mondhatja a magáét, a döntések úgysem ott születnek. Ám mégiscsak európai gyülekezet ez, kijár neki a kötelező tisztelet, szó sincs róla tehát, hogy előítéletesen vágtam volna bele a kalandba.

A megszólalások aztán gyorsan eloszlatták minden illúziómat.  

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Kvóta, avagy a félreértés művészete

2017. december 22.

„Ugocsa non cornat!” A történeti anekdota szerint, mikor I. Ferdinánd osztrák uralkodó a magyar rendeket koronázásra hívta, a legkisebb vármegye, Ugocsa üzente ezt a Habsburg uralkodónak. Általában pejoratív értelemben használják, annak szemléltetésére, mikor valaki túlterjeszkedik a saját lehetőségein, de – nem tehetek róla – nekem imponál ez a történet. Van abban valami kilátástalan nagyszerűség, hogy mindenre tekintet nélkül ragaszkodik valaki az álláspontjához.

Onnan jutott ez eszembe, hogy „Kézitusa” címmel vezércikket követett el Szerető Szabolcs a szebb napokat látott Magyar Nemzet hasábjain. Ez, önmagában, nem lenne meglepő, szokott ő ilyeneket csinálni máskor is. Ami tán érdemes néhány pixel elvesztegetésére az a migráns ügy szándékos félreértése, tekintettel arra, hogy ez a „félreértés” elterjedten előfordul „érvként” libsi médiumokban, ideértve a médiamogul egyéb média érdekeltségeit (Hír Tv, Lánchíd Rádió és társaik).

Teljes cikk

Fordul a szél

2018. január 12.

Lánczi Tamás

politológus

Az év első heteit túlzás nélkül nevezhetjük diplomáciai nagyhétnek.

Budapesten járt az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki – akinek az első hivatalos külföldi útja vezetett Magyarországra – illetve az ír miniszterelnök, Leo Varadkar is. Mindezek után Orbán Viktor miniszterelnök Bajorországba utazott a CSU meghívására, a minap pedig Berlinben tartott előadást a Die Welt és az Axel Springer gazdasági fórumán. A látogatások valójában csak a tavalyi évben beinduló trendet folytatják.

Az utóbbi hónapok diplomáciai sürgés-forgása szokatlannak tűnhet (a budapesti autósok talán kicsit erősebb szóval is illetnék a jelenséget), pedig valójában ez „az új normális”. Százhetven év után ugyanis ismét van önálló magyar külpolitika, ami nem egy külső erőközponthoz igazodik – Brüsszelhez, Moszkvához, Berlinhez, vagy éppen Washingtonhoz – hanem a nemzeti érdeket követi.

Teljes cikk

Nagy tervek Európáról

2018. január 30.

Lánczi Tamás

politológus

Halomban állnak az Európai Unió megreformálásáról szóló tervek Merkel, Macron és a brüsszeli bürokraták asztalain.

A francia elnök tavaly ősszel jelentette be, hogy „újjáalapítaná” az európai projektet, és a németekkel karöltve kétsebességes Uniót hozna létre. Macron terve szerint az euróövezet országai szuverenitásuk jelentős részét átruháznák az uniós intézményekre, az euróövezeten kívüli országok pedig egy második – lassabb – sebességben vennének részt az integrációban.

Emmanuel Macron a Sorbonne egyetemen ismertette az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.

Ezzel szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kormányközi együttműködés és az egyhangú döntések mellett érvel. Egy harmadik álláspontot képvisel Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, aki reformjavaslatában egysebességes Európát vizionált, és különféle módszerekkel csábítaná az eddig kimaradó tagállamokat a mind szorosabb egységbe. Merkelt ugyan egyelőre lekötik a kormányalakítás körüli alkudozások, de biztosak lehetünk benne: nem kell sokat várnunk, és napvilágot fog látni a németek reformjavaslata is.

Teljes cikk

No contact

2018. április 17.

Nincs kapcsolat a valóság és a LIBE-jelentés között.

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nyilvánosságra hozta Magyarországról, pontosabban a magyar demokráciáról és jogállamiságról szóló jelentését. Ebben arra kérik az Európai Unió Tanácsát, hogy az állapítsa meg: „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az ún. uniós értékeket”.

A combos tárgyi tévedésektől hemzsegő, más szervezetek amúgy is fals megállapításait kritikátlanul átvevő dokumentumról ugyanaz mondható el, mint a hazai ellenzékről: realitásérzéke a nulla felé konvergál, még csak áttételes, közvetett kapcsolatban sincs a valósággal.

Miért?

1. A jelentés továbbra is azokkal az uniós szerződésekben valóban leírt, de definiálatlan, homályos fogalmakkal operál, mint „demokrácia”, „jogállam”, „igazságosság” vagy „egyenlőség”. Mivel ezeknek nincs jogilag egzaktan megfogható tartalma, ezen fogalmakat úgy és akkor használhatják politikai bunkósbotként, amikor csak akarják.

2. A jelentés készítője, az antikommunizmussal nehezen vádolható zöldpárti Judith Sargentini évek óta szisztematikusan és konzekvensen hergel az Orbán-kormány ellen, fogalma sincs az általa kritizált jogszabályok tartalmáról. Itt tehát nem jogi, hanem politikai ügyről van szó – csak az a baj, hogy a jelentést viszont „szakmainak” igyekeznek beállítani.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Káröröm

2018. április 25.

„Kiszivárogtatta az uniós ügyekben mindig jól értesült Financial Times, hogy mire készül az Európai Bizottság a 2021-27-es költségvetési időszakra a kohéziós alapokkal: az európai alapértékek tiszteletben tartásától, a jogállamisági, az oktatási és a migrációs helyzettől is függővé tennék a brit kilépés miatt egyébként is szűkülő források elosztását a felzárkózó tagországok között.” – Írja a sikeresebb napokat is látott Népszava című kiadvány. És nem csak ők, de minden balliberális médium vezető helyen számol be erről a hírről.

„Legszebb öröm a káröröm”

Népi bölcsesség

 

Minden ilyen írásban jól tetten érhető a káröröm, a várakozásteljes boldogság: most aztán jól elintéznek bennünket. Van ennek a dolognak egy derűs, gyermeteg bája, „az én apukám erősebb mint a tiéd” hangzik el az óvoda homokozójában a kis lapát birtoklása kapcsán kirobbant vitában. Mert hát a gyengének szüksége van egy megbízható, erős külső hatalom támogatására, hogy érvényesíthesse érdekeit. Aztán felnőnek a gyerekek és mi sem változik: egyeseknek örökre szüksége lesz mások, az erősek támogatására.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Az embergyűlölő

2018. május 05.

Az a társaság, amely az európai projektet elrabolta, végre egyenesen kimutatta a foga fehérjét. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, elment Trier városába és beszédet mondott a kommunista Kínai Népköztársaság által adományozott hatalmas Marx szobor avatásán.

Szerelem és küzdés nélkül mit ér

A lét. Hideg borzongat, Lucifer!

(Madách: Az ember tragédiája)

Marx Károly, a gyűlölet prófétája ugyanis kétszáz éve született. Németország jelenlegi szellemi közegéről ha nem is mindent, de nagyon-nagyon sokat elmond, ahogyan ünnepelték Marx születésének évfordulóját. Van trendi, szexi film az ifjú Marxról. Trierben a gyalogosoknak szóló közlekedési lámpákon Marx van. Persze nemcsak Marx, hanem Lenin-szobrok is akadnak Németországban – Schwerinben például „vita folyik a szoborról”.

Teljes cikk