Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miről is szólt Davos?

Az európai országok óriási bajban vannak az EU által elhatározott szankciók miatt. Elszabadult az infláció, bezártak a gyárak, az emberek nem tudják kifűteni a lakásokat és hideg munkahelyeken dolgoznak.

Mit csinál mindeközben az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen ahelyett, hogy az általuk okozott problémák megoldásán dolgozna? Elrepül a svájci Davosba, hogy találkozzon Klaus Schwabbal, a semmilyen hatalmi legitimációval nem rendelkező marxista milliárdossal, aki évek óta a magántulajdon megszüntetésén munkálkodik. A világ legnagyobb hatalmasságait évről évre magához rendelő szervezet fő célkitűzése így jellemezhető: Ne legyen semmid, mert akkor leszel boldog. Schwab és a hasonszőrű elborult milliárdosok a gazdaságot akként akarják újraszervezni, hogy az emberek ne rendelkezzenek magántulajdonnal, hanem mindenhez szolgáltatások útján jussanak hozzá. Öröklakás helyett mindenki érje be bérleménnyel, a családi autó helyett mobiltelefonról vigyen el közösségi miniautót, amikor máshogy nem tud eljutni az úti céljához. De a legjobb persze, ha nem megy sehova, hiszen azzal is csak terheli a BOLYGÓT. Hogy biztos lakás és autó nélkül jelentős akadályokba ütközik a kisgyermekes élet megszervezése? A Davosba magánrepülőgéppel érkező milliárdosokat ez nem zavarja, hiszen az ő gyerekeiket sofőr viszi a nemzetközi magániskolába. Az átlagember meg a legjobb, ha nem vállal gyereket, hiszen szerintük amúgy is túlnépesedett a BOLYGÓ. 

Klaus Schwab köszönti Ursula von der Leyent a davosi csúcson. 

Ezt hívják Great Reset-nek vagyis a Nagy Újrakezdésnek. Lényegében a magántulajdon magyar viszonylatban elsősorban a magánlakások és a családi autók elvételét. Hogy utána mindenki boldogan élhessen. Talán nem véletlen, hogy az ötletgazda, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója, Klaus Schwab íróasztala mögött Lenin-mellszobor ékeskedik. Természetesen ezek az elborult milliárdosok nem teljesen ostobák. Tanultak a bolsevizmus bukásából. Nem karhatalommal és terrorral vennék el a lakásunkat és az autónkat. Legalábbis egyelőre. Hanem adóemeléssel, árdrágítással, a magáncélú lakásépítést és autókereskedelmet ellehetetlenítő szabályokkal. Hogy utána cinikusan azt mondhassák: a piac döntött így. Az eszme egyik képviselője a koronavírus-járvány kitörésekor találóan meg is fogalmazta, hogy egy válságot sem szabad kihagyni a Nagy Újrakezdés megvalósítása érdekében. 


Galló Béla
Galló Béla politológus

Könnyű pénzek

Ne firtassuk, mi állhat az Európai Unió legújabb korrupciós botrányának hátterében. Lehet, hogy gazdasági, lehet, hogy politikai számítás. Valószínűleg ez is, az is, megspékelve némi titkosszolgálati segédlettel. Volt már ilyen, s ha az uniós struktúrák nem változnak, minden bizonnyal lesz is.

Mert ami a botrányokat időről-időre lehetővé teszi, az a struktúra.

Szervezetszociológiai képződményként, a legtöbb intézményhez hasonlóan, az EU is alkalmas az üzemszerű  korrupcióra – története beszédesen bizonyítja ezt.

Folyamatosan testületi vetélkedést folytató három fő aktora közül (a Bíróságot most ne vegyük ide) legkevésbé az Európai Tanács gyanítható korrupcióval, legalábbis közvetlenül. Annak tagjai von Haus aus demokratikusan választott nemzeti politikusok, viszonylag átlátható, szabályozottan ellenőrizhető vagyongyarapodási mechanizmusokkal. Minél messzebbre tekintünk vissza az időben, a korrupció annál elképzelhetetlenebb. De Gaulle-ról, Mitterand-ról, Kohlról, Brandtról, Schmidtről blaszfémia lett volna akárcsak feltételezni is, hogy valahol a multi-cégek magasságában megkenhetik őket. Kései kollégáikról sem szívesen gondolunk ilyet, a Tanács mindmáig olyan intézmény, amelyben a politikusoknak nemzeti választóik figyelő tekintete előtt elvileg nemzetelvűen kell politizálniuk. Más kérdés, hogy a Tanács kormányfői közül ma már sokan – úgymond áttételesen – a globális cégérdekeket részesítik előnyben, ezt tekintik saját „nemzeti” politikájuk lényegének. Hogy aztán az efféle áttételesség korrupció-e, azt majd a választóik döntik el.

A belga rendőrség által 2022. december 14-én közreadott fotó a közel 1,5 millió euróról (több, mint 600 millió forint) amelyet a brüsszeli régióban folytatott házkutatások során az EP szocialista alelnökét érintő korrupciós ügyben foglaltak le.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Erős felhatalmazás

Magyarország kormánya most az önsorsrontó brüsszeli szankciókról kérte ki az emberek véleményét. A minap zárult konzultáció során 1,363 millió ember mondta el véleményét, ám a hungarikumnak számító széles társadalmi vita ennél sokkal több embert szólított meg, számos alternatíva ütközött. A magyar kormány így erős felhatalmazással folytathatja a magyar érdek képviseletét Brüsszelben.

A nemzeti konzultáció a részvételi demokráciának egy olyan eszköze, amely egy téma mentén a társadalom széles körét szólítja meg és készteti vitára. Ez egy immáron hungarikumnak számító politikai intézmény.

Ez is mutatja, hogy országunk valódi demokrácia, hiába próbálja a globalista fősodor — például a korrupcióról elhíresült Európai Parlamentben, többségi szavazással — “választási autokrácia, hibrid rezsimnek” minősíttetni azt a Magyarországot, ahol a legfontosabb kérdésekről nemzeti konzultációkkal és népszavazásokkal dönthetnek az emberek. Ezzel leginkább arról próbálják elterelni a figyelmet, hogy a globalisták által uralt országokban nem kívánatos a valódi társadalmi vita, és inkább korlátozzák a közvetlen demokráciát.

Hungarikummá vált politikai intézmény. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli hitelnek túros a háta

A Covid-járvány utáni helyreállítást szolgáló Next Generation EU (NGEU) 1 közös hitel után most éppen Ukrajna víz fölött tartására venne fel Brüsszel hitelt. A 18 milliárd euró nem hangzik soknak, ám több fundamentális probléma is van vele.

A déli tagországok fiskális alkoholizmusa nem ismer határokat. Azt már korábban gyanítottuk, hogy az NGEU 1 után több hitel jön, ám álmainkban sem gondoltuk volna, hogy pont a nem tagország Ukrajna költségvetésének támogatása lesz az NGEU 2 hitel apropója. Brüsszelben már egy 750 milliárd eurós ukrán újjáépítési csomagról is beszélnek (NGEU 3).

Miután Berlin a német gazdaság és lakosság rezsitámogatására 200 milliárd eurós hitelt vesz fel, és az eladósodott déli tagországok ezt csak jelentős kamatfelárral tehetnék meg, a francia és az olasz biztos közös nyílt levélben sürgette egy közös rezsihitel felvételét (NGEU 4).