Hogyan lehet az orosz vezetékes energiától való függőségünket csökkenteni? Lépésről lépésre. Úgy, hogy közben ne lőjük lábon magunkat és gondoskodjunk kellő alternatíváról. A magyar kormány – minden ellenkező híresztelés és propaganda ellenére – pont ezt tette az elmúlt tizenkét évben. Nagy lépést tettünk a gázszállítás diverzifikálása felé, miközben több uniós ország nem igyekezett ennyire. Ahogy Tarzan is csak akkor engedi el az egyik liánt, amikor a másikat már fogja, úgy az orosz vezetékes energiáról is csak akkor érdemes leválnunk, ha már van megfelelő mennyiségű és áru alternatíva.

Mosás helyett szellőztetés? 

Brüsszelben nem így gondolkodnak, és mivel a papír mindent elbír, olyan tervekkel állnak elő, amelyek segítségével a racionális tempónál gyorsabban csökkenthető az EU orosz energiaimportja. Mintha ez egy race to the bottom versenyszám lenne, amelyben egyetlen cél létezik, az orosz energiaimport nullára csökkentése. Azt, hogy közben az ukránok a területükön áthaladó gázszállítás fenntartását kérik az ebből eredő tranzitdíjak miatt, háttérbe szorul.

Őrültség, de van benne rendszer! – tartja a mondás. Aki azt hiszi, hogy Brüsszel a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz akar visszatérni, nagyot téved. A Davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását. Itt is érvényes Winston Churchill örökérvényű mondása, miszerint “Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó válság a kezedbe ad!”

Sokan csodálkoznak nyugaton, hogy a nagyszámú idegen népesség kötelező szétosztását és betelepítését következetesen elítélő visegrádi országok most milyen gyorsan és barátian segítenek az ukrán háborús menekülteken. Azért nem értik, mert Nyugat-Európában nem folytatták le azt az őszinte vitát, amit például mi, magyarok egy nemzeti konzultáció (2015) és egy népszavazás (2016) kapcsán, illetve a 2018-as országgyűlési választás előtt már megtettünk.

Baráti helyre érkeznek.

Nekünk, magyaroknak ugyanis egyértelmű, hogy aki az életéért fut és egy határt lép át, valamint együttműködik a hatóságokkal és rendelkezik dokumentumokkal, az valódi háborús menekült. Ilyenek voltak az 1956-os magyarok is, akik egy határt átlépve Ausztriába mentek. Akkor számos ország döntött úgy, hogy befogad magyar menekülteket, ám ezt a döntést önkéntes alapon hozták meg.

Az országok földrajzi fekvése egy geopolitikai adottság, amit a jó kormányzáshoz figyelembe kell venni. Az Európa közepén fekvő Magyarország kormányának emellett a magyar lakosság és nemzetgazdaság kiszámítható, tervezhető és költséghatékony energiaellátást is szem előtt kell tartania, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a magyar kormány viszonya térségünk meghatározó hatalmaival és országunk fő energiaszállító országaival, köztük Oroszországgal.

Magyarország napjainkban a nyugati integrációk tagja, a magyarok kétharmadánál is nagyobb aránya támogatja, hogy ez így is maradjon. Fontos megemlíteni, hogy ezzel a NATO és az EU támogatottsága hazánkban és térségünkben a nyugati átlagnál jóval magasabb. Nincsen ok a kétségre, a magyar kormány eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a nyugati szövetség álláspontját és teljesíteni fogja szövetségesi kötelezettségeit.