„brüsszel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 42

Megyery Gerda

politológus

A pénznek nincs szaga

2015. május 13.

Gyurcsány szerint jobb, ha nem is tudjuk, honnan volt az MSZP pénze. Nos, most már legalább arról lehet elképzelésünk, hogyan finanszírozzák a DK-t.

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc 2013 októberében az MSZP pénzügyeiről.

A szocialista párt finanszírozásával kapcsolatban talán sosem fogunk tisztán látni, arról viszont már lehet elképzelésünk, honnan pénzelik Gyurcsány új pártját, a DK-t. Nem ok nélküli a feltételezés, hogy Brüsszelből.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A terroristák a szabadságjogokra is apellálnak

2015. november 21.

Európa polgárai elvárják, hogy az Európai Unió segítse a bűnözés elleni küzdelmet. Ennek keretében a bűnözők ne tűnhessenek el a határokat átlépve, és ne használhassák ki a nemzeti jogrendszerek között fennálló különbségeket – jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos 2011-ben „az uniós büntetőpolitika létrehozása” című közleményében. Ugyanakkor az általa körvonalazott büntetőjogi politika irányadó kritériumai már akkoriban megkérdőjelezték az EU új büntetőpolitikai irányvonalának hatékonyságát és eredményességét a bűnözés visszaszorítása tekintetében.

Az alábbiakban idézett két fő iránymutatás úgyszólván mérsékelten alkalmas arra, hogy kizökkentse a szervezett bűnözői csoportokat a komfortzónájukból.

1. „A büntetőjogi intézkedések igen kényesek az alapvető jogok szempontjából: Az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú tiszteletben tartását.”

2. „Minden arra vonatkozó határozatot, hogy milyen típusú büntetőjogi intézkedést vagy szankciót alkalmazzanak, egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét.”

Teljes cikk

Mi kell még?

2016. március 22.

Lánczi Tamás

politológus

Nicolas Sarkozy volt francia elnök tegnap egy tévéinterjúban azt nyilatkozta: ki kéne már mondani végre, hogy Európában háború van. Ekkor még nem tudhatta, hogy szavait az alig 12 órával később Brüsszelben elkövetett, emberéleteket követelő terrortámadások teszik még kézzelfoghatóbbá.

(A brüsszeli Zaventem repülőtér a robbantások után.)

A reggeli támadásokban nem a halálos áldozatok száma, vagy a merényletek trivialitása a legborzasztóbb, hanem az, hogy a belga fővárosban közel négy hónapja rendkívüli biztonsági készültség van érvényben. A terroristák pedig nem az utcán vagy egy szórakozóhelyen, hanem kiemelt védelem alatt álló helyeken robbantottak. A Zaventem repülőteret szabályosan telepakolták bombákkal. A támadások másik helyszínét, Maelbeek metrómegállót pedig csak néhány perc séta választja el az Európai Bizottság és az Európai Parlament épületeitől. A támadással azt jelezték, hogy ott csapnak le, ahol csak akarnak. 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Brüsszel, március 22.

2016. március 23.

Robbantottak Brüsszelben. A precedensek alapján minden valószínűség szerint ferences szerzetesek vagy haszidok tehették. Ezt már csak azért is feltételezhetjük, mert az érzékenyítő tréning éllovasai szerint a terrorista az terrorista, nincs neki eszméje, a vallás pedig vallás, punktum. (Kivéve a béke vallását.) Ez az írás elvileg azon a csúnya előítéleten alapult volna, hogy az elkövetők iszlamisták – és mit ad Isten, valóban azok. Sokan lepődtünk meg.

(Belga rendőrök és mentők a brüsszeli metróban történt robbanást követően Mallbeek állomásnál.)

Amikor annak idején néztük a Monty Pythonokat, jókat mulattunk a Lorettás jeleneten, meg azon, amikor az Élet értelmében megkérdi az orvost az anyuka, fiú-e vagy lány a gyerek – az orvos meg azt válaszolja, korai még a szerepek ráerőltetése. Ezek a jelenetek mára egy dokumentumfilm részeit képezhetnék.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

250 000 új “európai” Szíriából! Na jó, de évente???

2016. április 15.

Itt a legújabb próbaléggömb. A Welt am Sonntag ismertette egy berlini agytröszt tervét, miszerint az EU-Törökország megállapodás alapján 250 000 Törökországban élő szír menekültet kellene közvetlenül Európába hozni. Ez a papír nem is érdemelne nagyobb figyelmet, de egészen véletlenül ez a terv is úgy illeszkedik a többi berlini és brüsszeli javaslathoz, mint “két kicsi Lego”.

(A görögországi Idomeniben a migránsok Németország segítségét kérik.)

A most ismertetett terv arra épít, hogy a márciusban megkötött Törökország-EU megállapodás már megnyitotta a kaput a Törökországban regisztrált menekültek Európába utaztatása előtt. Igaz, a hivatalos megállapodás csak a március 20-a után Görögországba érkezett migránsok létszámára vonatkozik, akiknek a száma március vége óta ráadásul drasztikusan csökken.

Teljes cikk

Nácizmus nincs, de igény lenne rá

2016. április 18.

Lánczi Tamás

politológus

Legalábbis nehéz másként értelmezni a tényt, hogy Brüsszel idén közel 600 ezer euróval támogat neonáci mozgalmakat.

Az Európai Parlament idén januárban 400 ezer euróval támogatta a Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű összeurópai neonáci párt alapítványát. Az EP a minap további 196 ezer euróval toldotta meg a neonáci mozgalom büdzséjét. Az Európai Unió az idei évben tehát már több, mint 185 millió forinttal támogatott egy neonáci pártot illetve annak alapítványát.

(A görög Arany Hajnal is tagja a Szövetség a Békéért és Szabadságért összeurópai pártnak.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Népszavazás, vagy alkotmánymódosítás? Mi véd jobban a kvóta ellen?

2016. május 19.

Az Országgyűlés minapi szavazásával eldőlt, hogy Európában elsőként mi magyarok dönthetünk népszavazáson arról, hogy kikkel (nem) szeretnénk együtt élni.

(Kép forrása: itt.) 

Ezzel a népszavazás vagy alkotmánymódosítás kérdése is megoldódott, hiszen az Alaptörvény módosítását eddig vehemensen követelő Jobbik képviselői is megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás kiírását. Felkészül Ausztria?

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Bevándorlás: egyre többen visszhangozzák a magyar álláspontot

2016. június 03.

Mindinkább érvényesülni látszik Európában az az álláspont, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva hirdet. A kontinens biztonsága veszélyben van, az Uniónak elsősorban az európai állampolgárok védelmére kell koncentrálnia.

(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Élet a brexit után: Merre mozdulnak a V4 országok?

2016. június 30.

Mintha 1914-et írnánk! A tudomány és technika alapjaiban változtatja meg hétköznapjainkat. A mondén elit életvitele és a tömegek fogyasztói mentalitása alig különbözik, a fejlett centrum látszólag prosperál. A “boldog békeidőknek” egy nem várt esemény vet véget, sodródás, majd konfliktus (nem feltétlenül háború) követezik. Vajon tényleg ismétli magát a történelem?

(Merkel kancellár és Cameron miniszterelnök)

A britek döntése végleges, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból. A szigetország 300 éves demokráciája a többségi modellre épül, akinek akárcsak eggyel több szavazata van, az nyer. Esetünkben 1,4 milliós többségben voltak a kilépéspártiak.

Teljes cikk

Más tollával ékeskedni

2016. augusztus 24.

Lánczi Tamás

politológus

Az Európai Unió úgy tűnik, nehezen tud leszokni azon rossz szokásáról, hogy rendre más eredményeit címkézi át, saját maga produktumaként.

Szombaton látványos záróünnepséggel véget értek a XXXI. nyári olimpiai játékok Rióban. A magyar küldöttség 15 éremmel – nyolc arany, három ezüst és négy bronz – zárta szereplését.

A megmérettetésen 205 ország sportolói képviseltették magukat. Idei eredményével a magyar csapat, a riói olimpia éremtáblázatának 12. helyén végzett, megannyi büszke pillanatot szerezve az országnak.

Teljes cikk