Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Jön az új Bretton-Woods?

Henry Kissinger szerint a járvány után az emberiség ott fog tartani, ahol 1944-ben. Akkor született meg egy új, arany- és dolláralapú pénzrendszer. Most mi várható?

A járvány nem okozója, hanem katalizátora sok folyamatnak. A kereskedelemben a plázák helyét átveszi az online áruház, a munka világában a jelenléti munkát (ahol lehet) kiváltja a távmunka, a külföldi utazás helyett felértékelődik a belföldi nyaralás, míg az exponenciális gazdasági növekedésbe vetett hitet felváltja az egészség (élet) » klíma megőrzésének elsőbbsége.

A már korábban induló, a járvány alatt felgyorsuló folyamatok közé tartozik a nagy jegybankok kötvényvásárlási programja is, amely gigantikus adósságheggyé nőtte ki magát. Arról már többször írtunk, hogy ez olyan, mint a drog: ha valaki egyszer elkezdi, egyre nagyobb adagok kellenek a várt hatás eléréséhez. Az ördögi kört az is fűti, hogy a világgazdaság nagy pólusai nem maradhatnak le a többiektől, hiszen ha a FED 2, 4 vagy 6 ezermilliárd dollárt pumpál az amerikai gazdaságba, akkor az EKB-nak is “lépést kell tartania”.

Az elmúlt évtizedben a jegybankok által “teremtett” pénz a kereskedelmi bankok révén főként a tőzsdén és az ingatlanpiacon fújt óriási lufikat. Az arányokat jól érzékelteti az S&P 500 részvények árfolyam-nyereség aránya (Price-earnings Ratio, P/E), ami a történelmi 44-es értéken áll, miközben az elmúlt 150 évben a mediánszám 16 volt. A P/E azt mutatja, hogy egy cég éves nyereségéhez képest mennyit kell egy részvényért fizetni, vagyis most az elérhető egy dollár nyereségért a befektetők 44 dollárt fizetnek. Teszik ezt annak reményében, hogy az árfolyamok a csillagos égig tovább emelkednek.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Bye-bye Bitcoin! Helló CBDC!

A kriptovaluták árfolyammozgása sokak fantáziáját megindította, egyre többen akarnak erre a hullámra felugrani.

A Szuperliga terve mögött is találunk ilyen szálat. Az államok azonban nem engednék át ezt az aranytojást tojó tyúkot a multiknak, ezért a jövő a jegybanki digitális kriptovalutáké (CBDC).

A járvány több téren is felgyorsította a fejlődést, így az online fizetések terén is. A jegybankok már régóta tervezik a készpénz használatának visszaszorítását, hiszen a lakosság mellett a szupergazdagok és multicégek az alacsony kamatok miatt pénzüket nem bankban, hanem jórészt készpénzben tartják. Így csak az — eddig alacsony — infláció emészti a vagyonukat és megspórolják a kezelési költséget és a negatív kamatot.

A készpénz visszaszorítására már eddig is több lépés történt, elég az ötszáz eurós gyártásának beszüntetésére gondolni, vagy az indiai 500 és 1000 rúpiás bankjegyek puccsszerű bevonására 2016 novemberében, amelyek helyett új 500 és 2000 rúpiás bankjegyeket bocsátottak ki. A bankjegycsere eredményeként jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetések aránya.

Sokan felugranának erre a hullámra.