Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Ki beszél itt a valóságról?

A bevándorlás vitát elnézve az embernek az az érzése, hogy már régen beszéltek el ennyire egymás mellett kormánypártiak és ellenzékiek.

Az kétségtelen, a kormány előreszaladt a bevándorlás-politika értelmezésében. Olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket a magyar emberek – szemben a nyugat-európaiakkal – még nem éreznek húsbavágó problémának. A magyar emberek nagy része ugyanis kevés bevándorlót ismer és az is jobbára tevékeny része a magyar társadalomnak: rokonszenves szír orvos, aki a 80-as években ragadt itt, hóbortos brit világfi, aki Közép-Európában keresett kalandot, magyar férfival egybekelő thai masszőrnő, dolgos kínai gyorsétkezde tulajdonos. A bevándorlás árnyoldalai a magyar lakosság számára nem vagy alig jelentkeztek. Többnyire csak a menekülttáborok tőszomszédságában élők tapasztalták, hogy a más kultúrából tömegesen érkezőkkel való együttélés korántsem zökkenőmentes. A szervezett, néhány napos városnéző túrákon szerzett élmények pedig, amelyeken az átlag magyar polgár megfordul, aligha terjedtek ki a marseille-i gettók, vagy Brüsszel arabok lakta negyedeinek feltérképezésére. A Mannaken Pis környékén erőforduló gyros árusok pedig inkább csak egzotikumként hatnak a magyar turistára. 


Galló Béla
Galló Béla politológus

Mi lehet a B-terv?

Olaszország kormányfője, Matteo Renzi megfenyegette az Európai Uniót, ha nem változtat bevándorlási politikáján, az olaszok a maguk részéről életbe léptetik saját B-tervüket. Nem részletezte, mit értsünk ezen, csupán sejtette, ez esetben Európa, illetve az egész világ egy másik Olaszországot lát majd hamarosan.

Blöff volna?

Olaszország az EU egyik alapító tagja – és mostanság a migráció egyik leginkább érintett állama. Cél- és tranzitország egyszerre: aki nem Itáliát választja, onnan a szélrózsa minden irányába, de leginkább föl, a fejlett északi és nyugati országok felé tovább lehet spriccelni. Főleg a Földközi tenger felől érkeznek hozzájuk a migránsok, van, aki élve, van, aki holtan. Majd kétezer már a zsúfolt bárkákon elhunyt, avagy a tengerbe veszett emberek száma, noha még csak az év felénél tartunk.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Liberális hiszti 6.

Plakátkampány a bevándorlásról: tények és tévhitek.

Az elmúlt napokban a kormány kampányt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció kapcsán. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és tévedéseket a témával kapcsolatban.

1. „Az illegális bevándorlás nem is komoly probléma Magyarországon.”

Azt, hogy Magyarországot mennyire súlyosan érinti az utóbbi években a bevándorlási hullám, minden létező statisztika alátámasztja (sajnos). Az egy főre jutó menedékkérők számát tekintve Magyarország már a második az uniós tagállamok között – áll az EU statisztikai hivatalának jelentésében. 2013 és 2014 között a Magyarországon menedékjogot kérők száma 126 százalékkal növekedett, messze meghaladva az EU-s átlagot. 2015-re a helyzet még súlyosabbá vált. Az év első 5 hónapjában közel 50 000 illegális határátlépőt tartóztattak fel a magyar határon, ami több mint tízszerese az egy évvel ezelőtti adatnak. Idén várhatóan körülbelül 120-130 ezer illegális bevándorló fog érkezni hazánkba, elsősorban Koszovóból. Bár többségük egyelőre csak átutazik Magyarországon, a fogadó országok (Ausztria, Németország, Skandináv országok) határaik lezárását és a már ott lévő illegális bevándorlók visszatoloncolását tervezik Magyarországra. Emellett az Unió az Európában összegyűlt menekülteket kvóták szerint osztaná szét a tagállamok között. Magyarország így kettős nyomás alá kerülhet: a délről özönlő bevándorlók és a nyugatról visszatoloncolt migránsok kereszttüzébe.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Plakátbűnözők

Miért fontosabb a baloldalnak egy illegális bevándorló mint egy határon túli magyar?

Én is rongáltam plakátot – büszkélkedik tettével az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnöke, Szigetvári Viktor. A Soros György közreműködésével felfuttatott, majd a választások után a pálya szélére sodródó Együtt utolsó látványos akciója egy hungarocellből készült Orbán-fej előre megfontolt, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rugdosása volt 2013 őszén.

A pártot azóta magára hagyta egyetlen szövetségese, a PM, majd a párt elnöke, Bajnai Gordon és a jelek szerint a maga a szponzor is. A látványos hanyatlás ellenére úgy tűnik, az értelmiségi vandalizmus szelleme továbbra sem aludt ki a kicsi, de agresszív politikai formációban. Abba most ne is menjünk bele, hogy köztéri tárgy rongálására történő felhívás milyen paragrafusokat merít ki, arra ott vannak a jogászok. Van azonban itt egy sokkal súlyosabb probléma.