Sok helyen kerítéssel védekeznek az illegális határátlépők rohama ellen. Az USA a mexikói határon évekkel ezelőtt épített ilyen falat, az izraeli fal is régebbi keletű, de gondolhatunk a török-bolgár határra, vagy Ceuta tényleg erődítményszerű kerítésére.

Egy bizonyos: ilyen előzmények után, és a modernkori népvándorlás minőségét figyelembe véve óriási felelőtlenség, amikor a hasonló kerítéseket „Vasfüggöny” névvel illetik. Az utóbbi időben lábra kapott történelmi mémek közül ez csak az egyik. Egy rövid lista következik ezekről a meglehetősen rosszízű vagy egyenesen cinikus tévedésekről:

Miután tavasszal világossá vált, hogy Brüsszel kötelező befogadási kvótája az újkori népvándorlás problémáját félrekezeli, a magyar kormánynak a nemzeti érdeket védő utat kellett keresnie. Mondani sem kell, hogy a hazai balliberális ellenzék rövidlátása és bornírtsága miatt sokadszorra sem volt partner egy égető kérdésnek a kezelésében. A kormány ezért egy háromlépcsős stratégia mentén indult a probléma kezelésének:

1) A bevándorlásról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultációval, valamint az ehhez kapcsolódó figyelemfelhívó plakátkampánnyal azt kellett a magyar emberekben tudatosítani, hogy ez egy valós, és Magyarországot vitálisan érintő probléma.

Később a baloldali pártok és aktivistáik plakátrongálásba kezdtek, még mindig abban a tudatban, hogy Orbán és a Fidesz a migráció tematikáját valamilyen figyelemelterelésnek szánja.

Eközben sokasodtak a jelek, amelyek arra mutattak, hogy a migráció valóban súlyos kérdés – Magyarország és Európa számára egyaránt –, ami megoldásra vár. A baloldal még ekkor sem kapcsolt, és továbbra is Orbán támadásával volt elfoglalva. MSZP-s politikusok drótkerítést vonva a Fidesz-székház köré még egy héttel ezelőtt is azt állították, hogy „a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált”, és hogy a kormány „gettóba zárja Magyarországot” a magyar-szerb határra tervezett kerítéssel.

A minap jelent meg egy a közös uniós menekültpolitika létrehozása mellett ágáló írás a Magyar Narancs „Liberális szemmel” rovatában. A cikk leginkább az ismert vicchez hasonlítható, amelyben a szovjet tudós a százlábú összes lábát kitépve megállapítja, hogy láb nélkül a rovar megsüketül, hiszen a „százlábú, menj” parancsot hallva nem indul el.

Kezdjük a legelején: a szóban forgó írás nemes egyszerűséggel eltekint attól a ténytől, hogy már létezik EU-s szintű menekültpolitika – csak éppen a funkcióját nem képes betölteni – és a drasztikusan növekvő illegális migrációért a nemzetállamok elhibázott politikáját teszi felelőssé. A cikk szerzője szerint a bevándorlás szigorítását követelő Magyarország tehet az illegális bevándorlás fokozódásáról. Azért kelnek útra emberek tízezrei Afrikából vagy éppen Koszovóból, mert attól tartanak: hamarosan már nem lesz ilyen könnyű átlépni az EU határát. Ha nem építenénk falat, ha nem beszélnénk a bevándorlásról, akkor nem is jönne ennyi illegális migráns – szól az érvelés.