Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A bendősovinizmus élt, él és élni fog

„Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra!” – Jól emlékszünk még, hogyan uszított a baloldal határon túli magyarok ellen a 2004-es népszavazási kampányban.

Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, és a 2010-es csúfos bukás után az MSZP meghirdette a „hiteles baloldali nemzetpolitikai fordulatot”.  A 168 óra minapi írásából azonban úgy tűnik, hogy a határon túli magyarok diszkriminálása kitörölhetetlen része a baloldali hagyománynak.


Maczkó Ú. Róbert
Maczkó Ú. Róbert filozófus

Vadak – avagy a demagóg humanizmus

A dolog úgy kezdődött, hogy egy Sebestyén Balázs nevezetű rádiós megtudta, hogy kilőttek egy farkast valahol a Bükki Nemzeti Park területén. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a külterületen kóborló kutyákat a vadászoknak kötelessége lelőni. Aki látott már kóbor kutyák által széttépett állatot, az tudja, miért. Ám sajnos az európai farkast nagyon nehéz megkülönböztetni egy korcs német juhásztól. Bizonyára ez lett a farkas végzete.)

Az eset kapcsán aztán Sebestyén az általa vezetett rádióműsorban dühös véleményt fogalmazott meg a vadászokról, úgy általában. (Az efféle általánosítástól szoktak visítógörcsöt kapni a haladás hívei, ha az cigányokra, migránsokra, vagy szexuális aberráltakra vonatkozik.) Itt és most ez nem történt meg, sőt. A hírt felkapta Budapest minden bizonnyal valaha volt leghangosabb önjelölt főpolgármester-jelöltje, Puzsér Róbert is. Ő egy felháborodottnak tűnő írást közölt, úgyszintén, látszólag a vadászatról és a vadászokról en masse.

Az, hogy Sebestyénnek, Puzsérnak, vagy bármely másik média-hulladéknak miről mi a véleménye, az semmilyen érdeklődésre nem tartana igényt, ám az egész ügy hordoz némi általánosabb tanulságot. Kétféle tekintetben is.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A magyar kivétel

A már jó ideje beállt magyar pártstruktúra európai összehasonlításban szembetűnő sajátosságokat mutat.

Kontinensünk úgynevezett nyugati felén (ideértve az északi és a mediterrán térség országait is) a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől megszilárduló pártrendszerek szinte mindenhol recsegnek-ropognak, megszűnőben van a döntően a középpártok váltógazdaságán alapuló szisztéma. Új, jobbára elitkritikus és elitellenes erők törnek előre, kiváltképp a radikális pártok megjelenése látványos. A dilemma mindenütt adott: a gyengülő bal- és jobbközép pártok vagy egymással fognak össze (a nagykoalíció persze semmire sem garancia), vagy paktumot kötnek egy, netán több radikális szereplővel (ami ugyancsak nem jelent politikai életbiztosítást). „Alternatíva” még a kisebbségi kormányzás, illetve a folytonos kormányválság, miként azt a közelmúlt és a jelen nem egy nyugati példája mutatja.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Jobbik évek óta együttműködik a baloldallal

Fél éven belül második szakadását éli át a Jobbik. A választások óta már a párt vezetői sem tagadják, hogy a volt szélsőjobboldali párt baloldali fordulatot hajtott végre.

A Jobbik baloldallal való szövetkezése korántsem a 2018-as országgyűlési választásokkal kezdődött, ezt azonban képviselői egészen április 8-ig tagadták. A vizsgált időszakban – 2016-2018 - megrendezett időközi önkormányzati választások rávilágítanak az egykori szélsőjobboldali párt baloldali fordulatára.