Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Büszkeség és balliberálisok

Kicsit sem érdekelt Bayer Zsolt kitüntetése. Önmagában ez a hír teljesen mínuszos volt számomra, különösen a nyári uborka-, pontosabban fröccsszezonban. Annál jobban szórakoztam viszont az ezt követő bohózaton. A balliberális értelmiség korábbi kitüntetettjei ugyanis sorra adták-adják vissza plecsnijüket. Játék és muzsika tíz percben.

(Részlet a Brian élete című vígjátékból.) 

A bohózatba persze néhány kevésbé ízléses epizód is befészkelte magát. Ilyen volt például az, amikor a munkásőr morális felháborodástól vezérelve adta vissza saját kitüntetését, jelezve ezzel, hogy nem vállal közösséget a publicistával. Ez nagyjából annyira volt erkölcsileg értelmezhető, mintha a nyilas verőlegény reklamálna, hogy kérem, a szomszéd asztalnál zsidóviccet mesélnek. (Cserébe az, hogy hazánk egyik legnagyobb Lenin-fanja erkölcsi erodálódásról beszélt, tényleg szórakoztató volt.)


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Panelértelmiség

Az értelmiség egyik kedvenc időtöltése annak az ecsetelése, hogy milyen silány manapság a politika, milyen alantasak a kampányai, no meg persze annak a taglalása, hogy kiadják a paneleket a pártközpontból, és a szóvivők azt papagáj módjára visszabüfögik.

Tekintettel arra, hogy az értelmiség oly büszke a saját intellektuális és morális felsőbbrendűségére, kissé furcsállom, hogy ők is úgy viselkednek, mintha lenne valamiféle értelmiségi központ, ahonnan ugyanilyen paneleket küldözgetnek szét. Ezeket aztán ellövik publicisztikákban, pont úgy, ahogy a szóvivők elmondják a pártszövegeket. Nem volna ezzel baj, és nem is húzná az ember gúnyos mosolyra a száját, ha nem épp ezért bírálnák a politikát.

(Kép forrása: itt.)



Máthé Áron
Máthé Áron történész

Időtlen hülyeség

Az európai ember válságának egyik tünete önmaga állandó megkérdőjelezése. A történelmi időből kilépni ugyan nem lehet, de mégis, sokan igyekeznek kulturális gyökereinket kritizálni. Ha mindezt tudományos jelleggel próbálják megtenni, a közmegegyezéssel elfogadott ügyek felforgatására, akkor nagyon erős bizonyítási igénynek kell eleget tenni, ha valaki ezt komolyan gondolja. Persze sok esetben egyszerűen csak napi, máról holnapra múló politikai aprópénz-uzsoráról, vagy valamiféle személyes rövidzárlatról lehet szó.

(Kép forrása: itt.)

Nemrég az egyik baloldali-liberális hetilap olyan interjút közölt egy történésszel, amelyből az derült ki, hogy Mindszenty József megveszekedett antiszemita lett volna. Az állítások alapja egy hosszú tanulmány, amely egy baloldali örökséget képviselő műhely folyóiratában jelent meg. A szöveg méltó utóda a kommunista hatalomátvétel éveiből az sajtótermékeknek, tudományos formában persze.