angelamerkel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 39

Galló Béla

politológus

Csendes ima

2017. július 03.

Angela Merkel eleve átgondolatlan – mert főleg a német belhatalmi szempontokra figyelő – befogadás-politikája ma leginkább Olaszországot sújtja.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa már-már tragédiától tart. Itália hosszú tengerpartja gyakorlatilag egyetlen szélesre tárt ajtó, mondhatni az embercsempészet paradicsoma, persze csakis és kizárólag a csempészek számára. Nekik az a lényeg, hogy aki valahol Észak-Afrikában lélekvesztőre száll, előtte leperkálja a viteldíjat. Hogy aztán mi történik vele – tengerbe fullad-e, avagy „célba” ér -, az már nem annyira érdekli őket. A halott pénze ugyanannyit kóstál, mint az élőé, a biznisz, az biznisz, a többi legyen Európa dolga.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ki győzött? Orbán is.

2017. szeptember 25.

Németországban olyan eredmény született, amelyet Orbán akár ajándékba is kérhetett volna. Merkel Mutti most fizette meg a kissé elhamarkodott migráns-szelfi árát, mert bár fölényesen verte saját koalíciós partnerét, a szociáldemokratákat, ezzel együtt több mint egymillió szavazatot hullajtott el. Ezeket az eddig parlamenten kívül rekedt pártok, főleg az AfD és a liberális FDP szedegették össze, lévén mindkettő, főleg az AfD kemény opponense Merkel migráns-politikájának.

A német társadalom majdnem egynegyede kifejezetten elutasította a Mutti irányvonalát, s okunk van feltételezni, hogy egy emberként talán még saját pártjának szavazói sem értenek vele egyet.

Bebizonyosodott: aki a (Németországban persze relatív) szociális lecsúszástól való félelmet és a közbiztonság megrendülését kihagyja számításaiból, az könnyen pórul járhat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Eldöntötték: Már “csak” évi 200,000 migráns jöhet Németországba

2017. október 11.

Két héttel a parlamenti választás után, egy héttel az alsó-szászországi tartományi választás előtt a német uniópártok megegyeztek abban, hogy évi 200,000 főben korlátoznák a Németországba érkező migránsok számát. A koalíciós tárgyalások csak most kezdődnek.

A választáson meggyengült CDU és a CSU vezetői a mostani kompromisszumot nagy sikerként adják el, hiszen az ő bázisszámuk a 2015-ös egymilliós tömeg. A németeknek ehhez képest “kéne” örülniük, hogy eztán már “csak” 200,000 új menedékkérő érkezhet. Igaz, évente!

Már “csak” évi 200,000 migránst fogadnak be.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Gyermekszegénység, lakásínség, fizetős egészségügy. Németországban

2017. december 01.

Az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások felszínre hozzák a német társadalom elmúlt 15 évének árnyoldalait.

A Zöldeken kívül igazából egyik párt sem kormányozna szívesen az egyre népszerűtlenebb Angela Merkellel, így a szocdemek sem. Az SPD ezért leporolta választási programjának szociális részét, abban bízva, hogy az időszerű, és a szavazók többsége körében népszerű intézkedések költségvonzata olyan nagy ár, amit a német dominanciájú EU egyben tartásán fáradozó CDU nem tud megfizetni.

A német szocdemekre igazán rájár a rúd. Négy éve a “Németországért érzett felelősség” miatt mentek bele a nagykoalícióba. Martin Schulz pártelnök a szeptember 24-i választás urnazárása után jelentette be, hogy a "Németországért érzett felelősség” miatt választják az ellenzéki pozíciót. Most újfent a “Németországért érzett felelősség” miatt kellene egy újabb nagykoalíciót kötniük, idestova a harmadikat 2005 óta.

“Ennyien pályáznak egy jobb kiadó lakásra.”

Teljes cikk

Nagy tervek Európáról

2018. január 30.

Lánczi Tamás

politológus

Halomban állnak az Európai Unió megreformálásáról szóló tervek Merkel, Macron és a brüsszeli bürokraták asztalain.

A francia elnök tavaly ősszel jelentette be, hogy „újjáalapítaná” az európai projektet, és a németekkel karöltve kétsebességes Uniót hozna létre. Macron terve szerint az euróövezet országai szuverenitásuk jelentős részét átruháznák az uniós intézményekre, az euróövezeten kívüli országok pedig egy második – lassabb – sebességben vennének részt az integrációban.

Emmanuel Macron a Sorbonne egyetemen ismertette az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.

Ezzel szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kormányközi együttműködés és az egyhangú döntések mellett érvel. Egy harmadik álláspontot képvisel Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, aki reformjavaslatában egysebességes Európát vizionált, és különféle módszerekkel csábítaná az eddig kimaradó tagállamokat a mind szorosabb egységbe. Merkelt ugyan egyelőre lekötik a kormányalakítás körüli alkudozások, de biztosak lehetünk benne: nem kell sokat várnunk, és napvilágot fog látni a németek reformjavaslata is.

Teljes cikk

Merkel dilemmái

2018. február 06.

Lánczi Tamás

politológus

Több mint négy hónap telt el a szövetségi választások óta, de még mindig nem alakult kormány Németországban. Az elhúzódó belpolitikai válság példa nélküli az ország második világháború utáni történetében, mégsem ez az egyetlen indok, ami miatt az európai közvélemény és sajtó élénk érdeklődéssel figyeli a koalíciós tárgyalásokat.

A fontosabb ok az, hogy a német belpolitikának mindig is erős hatása volt az európai politikára. Az Unió legnagyobb gazdaságaként Németország irányító szerepet tölt be a közösségben, amit az utóbbi években már nem is rejtett véka alá a német vezetés. Németország döntő szerepet vállalt a görög válság kezelésében, és Merkel tárgyalt az Európai Unió nevében a migrációs válság kapcsán Törökországgal is, vagyis a németek vezető szerepre törekszenek az Unió belső- és külső ügyeiben egyaránt. Az tehát, hogy a Merkel vezette konzervatívok és a szebb napokat látott szociáldemokraták milyen alkut kötnek, az egész Unió, és így Magyarország szempontjából is érdekes.

A Handelsbatt német napilap négy területet azonosít, amelyek jelentős hatással bírhatnak a nemzetközi térben is: az új német kormány Európa-politikája; az esetleges gazdaságpolitikai szemléletváltás; a bevándorlás-politika; és végül a védelmi kiadások alakulása.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Merkel és a koporsószög

2018. február 24.

Egyszerűsítsük le, hogy egyszersmind ki is élezhessük a dolgot.

Frau Merkel javaslata mi szerint a strukturális és kohéziós alapok szétosztását össze kellene kötni az általa vitt migrációs politika engedelmes támogatásával, újabb méretes szög az unió készülő koporsójába.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy a vele legitim – és európai - módon vitázó kelet-közép-európai országokat szigorúan megbüntetné, amiért nem úgy táncolnak, ahogy a Nyugat fütyül. Az a Nyugat, amely egykori gyarmattartói múltjából (ami „hagyján”), de főleg az elmúlt évtizedekben vitt hibás afro-ázsiai politikájából következően döntő mértékben felelős a tömeges népvándorlási hullámért.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

A no-go zónák fejlődéstörténete

2018. március 01.

Két évvel ezelőtt a nemzetközi liberális sajtó megbotránkozva számolt be arról, hogy a magyar kormány szerint több száz no-go zóna van Európában. Az európai nagyvárosokban tevékenykedő újságírók ugyanis még sosem láttak no-go zónát: se Londonban, se Párizsban, se Berlinben, se Stockholmban.

Az lehet, hogy léteznek „sebezhető” és „kockázatos” területek – a svéd rendőrség megfogalmazásában – de ezek nagyon messze állnak attól, hogy a populista no-go zóna elnevezéssel illessük őket. (Az, hogy ezeken a területeken nők egyáltalán nincsenek az utcán, és hogy csak férfiak mehetnek be az éttermekbe és kávézókba, az mellékes kérdés.)

Életkép Stockholm egyik hírhedt külvárosi negyedéből (Rinkeby). A svéd főügyész "háborús zónának" nevezte a területet tavaly decemberben.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel féligazságai

2018. július 11.

Orbán Viktor berlini látogatásán világossá vált a migrációs válság kezelésének két alternatívája. A következőkben Angela Merkel féligazságnak is beillő érveit vizsgáljuk meg.

“Emberek halnak meg a tengeren”, tehát “biztonságos” menekülési utakat kell biztosítani az Európába tartó millióknak.

Valójában az embercsempészek meséi és a jó bejutási esélyek miatt ülnek lélekvesztőkre emberek, akiket a gyanú szerint az NGO-k az embercsempészekkel összejátszva már az afrikai partok közelében áttesznek Soros-hajókra, és akár ötszáz kilométert furikázzák őket Olaszországba, vagy újabban Máltára/Spanyolországba.

A valós megoldást Matteo Salvini olasz belügyminiszter és a máltai kormány mutatják fel, akik vagy nem engedik be a Soros-hajókat kikötőikbe, vagy kikötés után embercsempészet gyanúja miatt lefoglalják azokat. Ezek a képek azt üzenik a jobb életet kereső millióknak, hogy nem éri meg az életveszélyes útra elindulni, mert főszabályként már nem teszik át őket a Soros-hajókra/hadihajókra/teherhajókra, hanem visszaviszik őket Afrikába.

 

Ez van!?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Kérik a migránssimogatókat, fáradjanak a kasszához!

2018. szeptember 03.

Nem csak Angela Merkel állított ki szelfijével egy gigantikus meghívólevelet az Európában jobb életet kereső migránsoknak. Hétezer német polgár is követte a kancellár példáját, és kezességet vállalt szír polgárháborús menekültekért. Most fizethetnek érte.

A szovjet idők vicce írja le a legjobban a helyeztet: Nem osztogatják, hanem fosztogatják. Az újkori népvándorlás 2015-ös csúcspontja körül számtalan német polgár vállalt kezességet zömében szír migránsokért. Azt hitték, csak formális kötelezettségről van szó, és a cehet majd végül sokadjára az adófizetők fogják állni. Tévedtek.

Akkor vállalták, most fizethetnek.

Teljes cikk