Egy alkotmány, mely nem sejtet, hanem állít

Hogy volt-e alkotmányozási kényszer 2011-ben? Nem. Volt-e történelmi lehetőség az alkotmányozásra? Igen, volt. Igen, lehetőség volt egy értékközpontú, más gazdaság- és emberképpel dolgozó alkotmány létrehozására. És az alkotmányozó hatalom élt is ezzel.

(Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából kibocsátott bélyeg.)

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy volt-e leküzdhetetlen „alkotmányozási kényszer” Magyarországon 2010-11-ben, azt felelhetjük, hogy nem, valóban nem volt. Az ország – ahogy 1989-1990-től 22 éven át – úgy-ahogy ellavírozgatott volna a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal is. Ha viszont azt nézzük, hogy jóformán valamennyi, rendszerváltás utáni kabinet és parlamenti többség szeretett volna egy teljesen új alkotmányt kodifikálni, azt láthatjuk, hogy a Nagy Lehetőséget mindenki kereste – csak a szükséges többség híján nem találta. A 2010-es választások eredménye azonban magával hozta a Nagy Lehetőség beteljesítését. Alkotmányozáshoz ugyanis 1990 óta egy, csak egy dolog szükségeltetik Magyarországon: az összes országgyűlési képviselő kétharmada.