Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Momentumék hitele ötször drágább

Fél százalékot kérek! 2.5 százalék lett! Maradhat? Naná, hogy Soros!!!

Az uniós csúcstalálkozó előtt fokozódik a nyomás. A kakofónia hallatán ne felejtsük el, hogy nem Lengyel- és Magyarországot sürgeti az idő, nem nekünk fontos a megállapodás.

Brüsszel a propaganda fronton erősít, most éppen azt pedzegetik, hogy akár 25 ország is hajlandó lenne felvenni a Next Generation EU gazdaságélénkítő csomaghoz szükséges hitelt. El ne higgyük! Arról már többször írtunk itt, a Mozgástér blogon, hogy Berlin és Brüsszel az eurózónán kívüli összes, prosperáló országot bevonná az adósságunióba eurózóna finanszírozásába, tehát a lengyel és magyar nemzetgazdaságot is. Egy nélkülünk elfogadott “mentőcsomag” a következő hitelfelvételnél precedensként szolgálhatna a “fukar” országok számára, amelyekre nélkülünk most nagyobb teher hárulna.

Egy ilyen államközi konstrukció előkészítése egyébként is sok idő, illetve az eladósodott déli eurózóna országok válsága miatt újraindulna a hitel “vissza nem térítendő” és valódi hitel aránya közötti vita.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Baráti tűz Brüsszelből

Hiába vadásszák le egyesével a Fidesz EP-képviselőit, az idő nem az örökjáradék-vadászoknak dolgozik.

Az európai helyzet fokozódik, a brüsszeli hatalmi gépezet ellentámadásba lendül. Mivel elefántcsonttoronyban élnek, ellentámadásuk is amolyan sete-suta. Nézzünk néhány példát a baráti tűzre.

Az elhíresült brüsszeli házibuli leleplezése körül sok a kérdőjel, egyesek titkosszolgálati akciót sejtenek mögötte. Az viszont csak a belga hatóságok indiszkréciója nyomán szivároghatott ki, hogy a tetten ért bulizók között egy lemondott EP-képviselő is van, akit a média gyorsan be is azonosított. Talált, süllyedt.

Deutsch Tamásra most éppen az Osztrák Néppárt lő. Miután a német uniópártok nevében Alexander Dobirndt CSU-politikus a minap nem támogatta a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP), Kurz kancellár brüsszeli embere levélben kérte az EPP képviselőit, hogy — nyilatkozata miatt — zárják ki Deutsch Tamást a frakcióból, vagyis tesztelik a németeket, hogy mennyire követik a pártvezetés direktíváját.

Működik a véd- és dacszövetség.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Jogállamiság? Lárifári! Adósságorgia!!!

Brüsszelben jó címkét adtak minden idők legnagyobb hitelfelvételének. Miről terelik el a figyelmet?

Demokrácia monitorozás, jogállamiság. Ezek nem George Orwell híres regényének fordulatai, hanem a brüsszeli bürokraták agyszüleményei. Egész Európa a “jogállamiságról” beszél, holott a szó, ami jobban leírja a helyzetet, az adósságunió. Pontosabban az Európai Egyesült Adósállamok Felbonthatatlan Uniója.

Miről is van szó? Miről terelik el a figyelmet? Elsőként nézzük az idősíkot: az EU és az eurózóna egyben tartásához szükség van Francia- és Olaszországra, ahol 2022 tavaszán, illetve legkésőbb 2023-ban lesznek választások. Marine Le Pen és Matteo Salvini egyaránt elszánt arra, hogy országaikat kivezessék az adósságot és kereskedelmi mérleghiányt okozó eurózónából. Ezt kell a német házi exportpiacnak számító EU egyben maradásában érdekelt Berlinnek és az uniót adminisztráló brüsszeli elitnek mindenáron megakadályozni. Kerül, amibe kerül.

Határ a csillagos ég.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A gorilla kisétált a piacra

Hallott a Hamilton-tervről? Ha nem, akkor bizonyára kevés német újságot olvas :-) Berlinben és Brüsszelben csillogó szemű politikusok, elemzők és újságírók Alexander Hamilton 1790-es húzásának megismétlésétől várják az Európai Egyesült Államok megalapítását.

Ameddig mi aludtunk, az EKB már ki is bocsátotta az első 17 milliárd eurós közös adósságkötvényt. Tizenháromszoros volt a túljegyzés, tehát garantált a folytatás. Jöhet az adósságunió?!

Az első amerikai pénzügyminiszter nem tett mást, mint a 13 függetlenné vált gyarmat adósságát szövetségi adóssággá alakította, és ezzel elindította a föderális amerikai állam kiépítését. A közös adósság visszafizetéséhez ugyanis közös adók kellettek, amiket így sokkal könnyebb volt elfogadtatni.

Olaf Scholz német szocdem pénzügyminiszter a Next Generation EU mentőcsomag elfogadása kapcsán beszélt az EU “Hamilton momentumáról”, vagyis egy olyan (vész)helyzetről, amelyben a közös adósság és annak közös — idővel akár uniós adók általi — visszafizetése elősegíti a föderalizációt, az Európai Egyesült Államok létrejöttét.

Nagy a baj délen.