A háború a játékelmélet segítségével is mintázható. Legtöbbször a zéró-összegű játszmával írják le azokat a helyzeteket, amelyekben az egyik fél akár erőszakkal is fordítana vesztes pozícióján. Pláne, amikor aszimmetrikus erőviszonyok állnak fenn, és az egyik háborús fél atomhatalom, amellyel szemben a tankönyvek szerint nem lehet háborút nyerni, mivel ultima ratio-ként ott van a nukleáris elrettentés. Az atomháborútól azért még messze vagyunk, Moszkva az ötös skálán kettes szinten (állandó készenlét) tartja nukleáris csapatait. A hármas szint a rakéták üzemanyaggal való feltöltése lenne.

Ahogy a Covid-járvány, úgy az orosz-ukrán konfliktus is csak katalizátora olyan fejleményeknek, amelyek nélkülük is bekövetkeztek volna, legfeljebb lassabban. Ahogy a plázák elszívták a belvárosi boltok forgalmát, most az online kereskedelem ugyanígy tesz a plázák forgalmával. Az orosz-ukrán konfliktus is csak felgyorsít bizonyos folyamatokat, amelyek egyike-másika “háborúba”, például hideg-, vagy kereskedelmi háborúba fordul és velünk marad a következő években.

A világ kétharmada várakozó állásponton van.

A 2018-ban kezdődő parlamenti ciklusra a koronavírus- és az ukrán válság nyomta rá leginkább a bélyegét. A Fidesz-kormány eredményes járványkezelésének eredményeként Magyarország a legtöbb nyugat-európai országhoz képest másfél hónappal korábban nyithatott újra, ami összességében rekord magas gazdasági növekedéshez vezetett. Ennek eredményeiből a lehető legtöbb társadalmi csoport részesült, így a tervezettnél korábban sikerült a balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat visszaépíteni. A gyermeket nevelő szülők az átlagjövedelemig visszakapták a tavaly befizetett jövedelemadójukat, ami több százezer forint segítséget jelentett a járvány alatt kivérzett családi kasszáknak. Idéntől a 25 év alattiaknak már nem kell jövedelemadót fizetni, így az önálló háztartás megteremtése, vagy család alapítása egy kicsit könnyebbé válik.

Igaza van Antalóczy Attila barátomnak, egykori országgyűlési képviselőnek, túlságosan perszonálisan elemezzük a politikát. Kevesebb figyelem jut a folyamatokra, struktúrákra, és éppen most, amikor pedig szerte a világon – tisztelet a kivételeknek – szinte eltűnnek a politikai személyiségek. Hiába pumpálja beléjük a levegőt a média, a lufik valahol mindig eresztenek. A struktúrák és a folyamatok viszont sokkal szívósabbak.

Így van ez a hírhedett, 15 éves őszödi beszéddel is, amely most is mérgezi még a levegőt. Gyurcsány sokat köszönhet ennek a beszédnek, ettől lett belőle igazán „valaki”, aki azóta is lassabban ereszt le, mint sok-sok „baloldali” kollégája. Kétségtelen politikai szívóssága azonban sokkalta többet fejez ki annál, mint amilyen a figurája.

A beszéd az MSZP története nélkül csupán felszínesen érthető.