Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Bye-bye Bitcoin! Helló CBDC!

A kriptovaluták árfolyammozgása sokak fantáziáját megindította, egyre többen akarnak erre a hullámra felugrani.

A Szuperliga terve mögött is találunk ilyen szálat. Az államok azonban nem engednék át ezt az aranytojást tojó tyúkot a multiknak, ezért a jövő a jegybanki digitális kriptovalutáké (CBDC).

A járvány több téren is felgyorsította a fejlődést, így az online fizetések terén is. A jegybankok már régóta tervezik a készpénz használatának visszaszorítását, hiszen a lakosság mellett a szupergazdagok és multicégek az alacsony kamatok miatt pénzüket nem bankban, hanem jórészt készpénzben tartják. Így csak az — eddig alacsony — infláció emészti a vagyonukat és megspórolják a kezelési költséget és a negatív kamatot.

A készpénz visszaszorítására már eddig is több lépés történt, elég az ötszáz eurós gyártásának beszüntetésére gondolni, vagy az indiai 500 és 1000 rúpiás bankjegyek puccsszerű bevonására 2016 novemberében, amelyek helyett új 500 és 2000 rúpiás bankjegyeket bocsátottak ki. A bankjegycsere eredményeként jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetések aránya.

Sokan felugranának erre a hullámra.


Most ott tartunk, hogy a megosztásra alapuló (share economy) és IT-cégek startra készen várják saját digitális valutájuk bevezetését. A Szuperliga tervét ekképp is olvashatjuk, hiszen a projektet finanszírozó JP Morgan Bank saját digitális valutáját  (JPM Coin) tehette volna a potenciálisan kétmilliárd(!!!) focirajongó számára a liga online közvetítési díj, szurkolói sálak és pólók, belépőjegyek és bérletek kifizetésének eszközévé. Kétmilliárd ügyféllel már komoly tárgyalási alapja lett volna a banknak.

A jegybankok azonban nem engednék, hogy egy bank, közösségi oldal, vagy online áruház digitális valutája váljon államuk területén a fő fizetőeszközzé, ezért sem lelkesednek az ötletért. Biden elnök minapi bejelentése, miszerint a Bitcoin és társai után is forrásadót kell fizetni, illetve a német adóhatóság kriptovaluták utáni adófizetési felszólításai is azt jelzik, hogy az államok korlátoznák a nagyra nőtt nem állami digitális valutákat és készítik elő a terepet saját jegybankjaik számára.

bben a munkában Kína vezet, amely a Digitális Selyemút kiépítését is gőzerővel folytatja. Így lesz érthető, miért akarják Washingtonban a Huaweit az 5G-hálózatokból száműzni. Kínának ugyanis 140 országgal szemben van kereskedelmi többlete, így a külkereskedelem aranyfedezetű digitális jüanra való átállítása komoly kihívást jelentene a dollár alapú elszámolásra. A kínaiak ráadásul felvetették, hogy a digitális jüan — amolyan utalványként — elévüljön, vagyis gyorsan el kellene költeni, vagy kiskapuként kínai államkötvénybe esetleg befektetésbe kéne forgatni.

Európa ebben is le van maradva. Az EKB négy-öt év múlva tervezi a digitális euró bevezetését. Az ötletbörze már Európában is elindult, közgazdászok azt javasolják, hogy a készpénzes fizetésekre vessenek ki büntetőadót, vagyis száz euróért pl. csak 96 eurónyi árut kapunk, míg a digitális fizetésnél továbbra is 1:1 lenne az arány. A készpénzmentes fizetéseknél ugyanis azonnal le lehet vonni az ÁFÁ-t és a tranzakciós illetéket.

Mindez utópia lenne? A világ első digitális valutaövezetét nemrég indította el a Kelet-Karibi-térség Központi Bankja (ECCB), amely a prepaid és állandó árfolyamú DCash digitális valutával azokat is eléri, akiknek nincsen bankszámlája. A Bahamák Sand Dollar-ja is digitális nemzeti valutaként debütált. Az első kísérletek tehát elindultak, ha a CBDC kicsiben eredményes lesz, várhatóan a nagy jegybankok is bevezetik. Milyen jó lenne, ha nemsokára mi is digitális forinttal fizethetnénk!

(Kép forrása: EPA/SASCHA STEINBACH)