BÚÉK 1923?

Az a generáció, amely nem tanul a történelemből arra ítéltetik, hogy újból átélje azt! – A bölcsesség a történelem tanulmányozására sarkall bennünket, hiszen a felhalmozott tudás átadása nemzedékről nemzedékre átalakul és csorbul. A fiatal nemzedékek egyébként is rendre lázadnak az előző generáció ellen, és a (mindenkori) korszellem sem kedvez a hagyományoknak. Ezért is mondhatjuk joggal, hogy ma a konzervatív gondolkodás a forradalmi, mivel az a múltra építve, annak tapasztalatait felhasználva alakítja a jelent és építi a jövőt.

Mit hoz az új esztendő? 

Az új második háborús év elején a nyugati sajtó tele van a száz évvel ezelőtti események taglalásával, ami Nostredamus jóslataihoz képest konkrétabb fogódzót ad és jobban kidomborítja a száz évvel ezelőtti események hasonlóságait a jelennel. Az ilyen visszatekintések legújabb hulláma a Nagy Háború centenáriuma körül, Christopher Clark Alvajárók – Hogyan menetelt Európa 1914-ben a háború felé (2012), vagy Flórián Illies 1913 – Az évszázad nyara (2012) című, magyarul is olvasható könyveivel vette kezdetét.

Az 1923-as év ijesztően sok szempontból emlékeztet az ideire. Akkor Németország és Franciaország küzdött a Ruhr-vidékért, és a németek szankciókkal (bányász)sztrájkkal akarták a francia térfoglalást megakadályozni. A szankciók akkor sem működtek, a franciák 1936-ig megtartották ezt a stratégiai iparterületet, ahonnan a németek már alig kaptak szenet, így csak drágábban jutottak energiához. Vészjósló az a kép, amelyen az orvosi rendelőbe érkező betegeket arra szólítják fel, hogy vizitdíjként hozzanak magukkal legalább egy brikettet.

A szankciós politika miatt felborult a német költségvetés, amit a bankóprés EKB kötvényvásárlási programjainak csúcsra járatásával a felhalmozott államadósság kinyomtatásával akartak egyenesbe hozni. A birodalmi márka euró rohamosan veszített értékéből a dollárral szemben, az államkötvények piaca összeomlott, így új pénzt digitális eurót és dollárt kellett bevezetni. Akkor egy billió márka ért egyetlen új márkát. Napjainkban a szankciós politika miatt a korábbinál jóval magasabb energiaárak és a recesszió miatt csökkenő adóbevételek teszik próbára a nyugat-európai országok finanszírozását. Ennek volt ízelítője a brit állampapírok piacának 2022. szeptemberi összeomlása.

Franciaország az 1920-as évek elején is Németországtól várt pénzt, akkor háborús jóvátétel, napjainkban újabb uniós hitelfelvétel formájában. Az infláció az egekben járt, és volt olyan időszak, amikor az értéktelen papírpénzzel fűtöttek, amiről szintén ikonikus fotó készült. Az európaiak szorult helyzetét az USA akkor is kihasználta, az amerikai hitelekért cserében piacnyitást várt, így biztosítva a New York-i tőzsde és az amerikai nagyvállalatok vezető szerepét. Az értékes dollárból egészen jól lehetett a vén kontinensen élni, ennek George Gershwin 1928-as slágere, az Egy amerikai Párizsban állít zenei emléket.

Az “ellenségem ellensége a barátom” elv 1922-ben egy platformra hozta Németországot és Szovjet-Oroszországot, a Breszt-Litvoszki békekötés hagyományát (1917) követő egyezményről Rapalló-szindrómának nevezett német-orosz közeledéstől ma is sokan félnek, így válik az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték felrobbantása jobban érthetővé. Napjainkban a szaúdi-orosz OPEC+ együttműködés, vagy a BRICS növekvő vonzereje hoz korábban nem látott fordulatokat.

A hiperinfláció, munkanélküliség és a növekvő bizonytalanság megrendítette a mainstream pártokba vetett bizalmat, ami kedvezett a politikai szélsőségeseknek. Mussolini 1922. októberi római menetelése adta a mintát Hitler 1923. novemberi müncheni sörpuccsának. Napjainkban ilyen erőszaktól nem kell tartanunk, ám a szankciós politika, és főként annak gazdasági következményei Európa-szerte politikai instabilitáshoz és a kormányok gyors bukásához vezetnek, amire az egyre gyakrabban tartott választások sem hoznak politikai megoldást.

Magyarországon Bethlen István miniszterelnök konszolidációs politikája 1923-ban kezdett termőre fordulni, és mi, ma élő magyarok is joggal reménykedhetünk abban, hogy számunkra 2023 az európai konfliktusok közepette is egy békés és stabil gazdasági környezetben zajló év lesz.

Kép forrása: Shutterstock.