Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli csiki-csuki

Az általunk ismert EU, euró és kaszinókapitalizmus egyaránt elérte teljesítőképessége határát. Mi legyen helyette? Ez dől el most Brüsszelben. Mivel az északiak, keletiek és déliek mást akarnak, mint a német-francia tandem, nehéz a megállapodás. Kérdés, hogy a Next Generation EU mentőcsomag egyszeri kivétel marad-e vagy precedens lesz?

Azt nevezzük EU-csúcsnak, amikor 27 kormány egyeztet és végül a németek fizetnek. Merkel kancellár európai ámokfutását vízióját a német-francia javaslatként beterjesztett euró-kötvény mentőcsomag koronázná meg.

Az EKB kötvényvásárlási programjaival a déliek még így-úgy kihúzzák az idei évet, így januártól jöhet a Next Generation EU és az új hétéves költségvetés. Már ha záros időn belül elfogadják azokat. Jönne az adósságunióvá váló EU, amelyet a mostani eredendő bűn közös hitelfelvétel tart majd össze. Szerencsére ez a befizetők körében eléggé népszerűtlen javaslat.

A kérdés, hogy ki állja a számlát? Az Európai Központi Bank már szinte az összes puskaporát ellőtte, és az eddigi stabilitási horgonynak számító Németország most adta fel a fegyelmezett költségvetés (Fekete Nulla) politikáját. Mivel a déliek aligha fogják adósságukat visszafizetni, legalábbis nem az euró mai értékén, mást kell keresni. Maradnak az északiak és a hamarosan nettó befizetővé váló visegrádiak. Többségük nem is tagja az eurózónának, így jön képbe az EU mint hitelfelvevő, az eurozónán túlnyúló euró-kötvény.

A britek pont az ilyen adósságunió és föderalizáció elől menekültek el. Egyelőre a bizonytalanba, Trump elnök novemberi újraválasztása esetén pedig egy angolszász integrációba. Felkészül Hollandia.


Az északiak, főként az eurózóna-tag hollandok, finnek és osztrákok azért akarnak szigorú beleszólást a pénzük felhasználásába, mivel az eddig elköltött több ezermilliárd euró is csak a déli országok víz felett tartására volt elég. A támogatás feltételéül szabott népszerűtlen strukturális reformokat (pl. a nyugdíjkorhatár emelését vagy az öröklakások ingatlanadóját) a déliek azzal a politikai érvvel halogatják, hogy akkor a következő választáson Le Pen (2022) és Salvini (2023) fog nyerni, és akkor mindennek vége.

Magyarország az eurózónán kívül a biztonságos oldalon van. Egy valóban egyszeri hitelfelvétel lökést ad a digitalizációnak és a versenyképességnek. Ha fő uniós felvevőpiacaink fejlődnek, annak mi is előnyét látjuk. Most több érv szól egy élénkítő csomag mellett, mint ellen.

Európai (kupak) Tanács.

Ráadásul Ursula von der Leyen megválasztása óta az Európai Parlament és Bizottság — minden hangzatos nyilatkozata ellenére — az állam- és kormányfők (Európai Tanács) politikáját követi, ahol Orbán Viktor és a V4-csoport szava sokat számít.

Az egyhangú döntéshozatal felértékeli a kisebb és közepes országokat, így Magyarország most csiki-csukit játszhat: az északiakkal közös érdek a tényleg egyszeri hitelfelvétel. A déliekkel közös érdek az önkényes politikai és gazdasági feltételek elutasítása. Úgy tűnik, most mindkettő teljesülhet.

 

(Kép forrása: Orbán Viktor Facebook)