Brüsszel: se pénz, se jó ajánlat
Orbán Viktor joggal teszi fel azt a két kérdést Brüsszelben, hogy “Hová tűnt a pénz?” és “Hogyan jutott a csőd szélére az EU?”. A kérdésfeltevést a bizottság elnökének azon kérése indokolja, miszerint az EU hétéves költségvetéséből (1,100 milliárd euró a 2021-2027 időszakra) már nem tudják az akut feladatok költségét fizetni, így friss pénzt várnak a tagállamoktól. Ukrajna támogatására (50 milliárdot), iparfejlesztésre (10 milliárdot), míg a migráció “menedzselésére” (15 milliárdot) kérnek. Ursula von der Leyen a korábbi hitelek megnövekedett kamatterhére további 19 milliárd eurót kér, ami összesen már erősen közelít a százmilliárd euróhoz.
A többletigény egy részét közös hitelből finanszíroznák, ami minimum amiatt abszurd, hogy Lengyel- és Magyarország még az előző hitelből sem kapta meg a nekik jogosan járó részt, és a brüsszeli elefántcsonttoronyban mindent megtesznek azért, hogy azt ne is kelljen kifizetni. Az új közös hitelt Ukrajna támogatására vennék fel, amit Magyarország tavaly már megakadályozott. Az akkori kompromisszum a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal teremtett elő 18 milliárd eurót, ami az ukrán állam 2023-ban víz fölött tartására szánt 3x18 milliárdos nemzetközi csomag EU-ra eső része volt. További 18-18 milliárdot az USA és más nemzetközi donorok adtak össze.
Az Ukrajnának 2023-ban nyújtott 54 milliárd eurós támogatás mértéke jól mutatja, hogy a négy évre (2024-2027) szánt 50 milliárd messze nem lesz elég, így már most látható, hogy újabb közös hitelekre lesz szükség. Brüsszelben joggal félnek attól, hogy az amerikaiak 2024-ben egy békepárti elnököt választanak, vagy az USA Ázsia felé fordul, így az EU-ra marad az ukrajnai háború finanszírozása, amihez a világ pénze sem elég. Ha most sikerül “kicsiben” precedenst teremteni, akkor jöhet a nyakló nélküli hitelfelvétel, akár úgy, ahogyan azt Soros György az “örökjáradék-kötvényekkel” már többször javasolta.
Az újabbnál újabb közös hiteleket az is valószínűsíti, hogy a korábbi eurókötvények szankciós infláció miatt megemelkedett kamatterhét is pótbefizetésekből fizetnék, azt üzenve ezzel a spekulánsoknak nemzetközi tőkepiacoknak, hogy ők továbbra is számíthatnak profitjukra, amit az európaiakkal fizettetnek meg hasonlóra számíthatnak a mostani hiteleknél is.
Ötletből pedig nincsen hiány. Brüsszel azzal is fogja az euró(adósság)zóna transzferekre utalt déli országait, hogy a Macron francia elnök által szorgalmazott Európai Szuverenitási Alap helyett most javasolt Strategic Technologies for Europe Platform (STEP) tízmilliárd eurós kezdő finanszírozását is pótbefizetésekből fedezné. A várakozások szerint ehhez 160 milliárd euró befektetői pénz társul majd, bár a hasonló elven működő “Juncker-terv” sem hozott látványos eredményt, és az uniós program tűzereje messze elmarad az amerikai Inflációcsökkentési törvény (IRA) 370 milliárdjától.
A nettó befizető országok saját költségvetésükből vonakodnak több pénzt Brüsszelbe küldeni, mert nem akarnak precedenst teremteni, elvégre a futó költségvetésből még négy és fél év van hátra, új feladat meg mindig akad. Berlin ezért a Covid utáni újjáépítési hitel “bennragadt” forrásait forgatná át, vagy a közös hitelfelvételt támogatja, ami a lopakodó föderalizáció eszköze is egyben, mert a “közös" hitel miatt előbb-utóbb “közös” bevételre is szükség lesz.
A közös hitelfelvétel azonban egyre drágább, mivel az elhibázott brüsszeli energia és gazdasági szankciók miatt gyengül az EU gazdasági bázisa, ami kockázatosabbá teszi a hitel megtérülését. Az eurókötvények kamata most magasabb, mint a német állampapíroké.
Jó ajánlatok helyett a “One size fits all” elvet erőltetik. Ursula von der Leyen ugyanis még az EP-választás előtt biztosítani akarja a kötelező betelepítési kvóta uniós szabályozási és az ukrajnai háború közös finanszírozási keretét, amitől saját EB-elnöki újraválasztási esélyének javulását is várja. Nem az európai polgároktól, hanem azoktól a globalista elitektől, amelyek érdekében a mostani váltóállítások történnek. Amolyan brüsszeli módi szerint: kerül, amibe kerül.
(Kép forrása: Facebook/Magyarország Kormánya)