Egy minap megjelent cikk arra enged következtetni, hogy ezen az állásponton van a magát „polgári jobbközép” lapnak valló Heti Válasz is. Legalábbis nehéz másként értelmezni a hetilap online felületén „Egy helyi kutatás felülírja a menekültekről gondoltakat.” címmel megjelent írást. A cikk szerzője a kölni székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet  tanulmánya alapján bizonyítottnak látja az elképzelést, hogy Európa demográfiai gondjait csakis bevándorlással lehet orvosolni. Meglepő fordulat egy jobboldali laptól, és a helyzetet csak súlyosbítja, hogy az írás hemzseg a csúsztatásoktól. Lássunk néhány példát!


1. „Sokan vélték irracionálisnak Németország viselkedését a migránsáradattal szemben, valójában azonban nagyon is racionális döntéseket hoztak.”

Azt, hogy a német bevándorláspolitika racionális lenne, talán még azok sem adnák írásba, akik egyébként támogatják a migrációt. Az elmúlt években a német vezetés hétről hétre egymással szöges ellentétben álló kijelentéseket tett: először azt mondták, jöjjön minden szír, majd ellenőrzést vezettek be a határaikon. Ez kettős beszéd, nem racionalitás. Maga Merkel kancellár is többször visszakozott korábbi intézkedései kapcsán, illetve újabban célként jelölte meg a bevándorlás csökkentését.

2. „Az országban olyan alacsony a születésszám, olyan mértékű az elöregedés, hogy migráció nélkül folyamatosan zuhanna a keresőképes lakosság aránya.”

A cikk azt sugallja, hogy az afrikai és arab térségekből származású migránsok jelentik a megoldást a német és az európai demográfiai problémákra – és csakis ők. A nemzeti vagy akár európai szintű családtámogatási rendszerek bővítése, fejlesztése szóba sem jöhet. Miért ilyen alacsony Németországban a születésszám? Hogyan lehetne ezen változtatni? Ahogy a magyar példa is mutatja, a demográfiai adatok nem csak migrációval javíthatók – legalább egy próbát érdemes tenni a családtámogatási rendszer újragondolásával.

3. „81 százalékuk 34 év alatti, vagyis még képezhető korban van. […] Az öt éve Németországban élő menekültek fele dolgozik, a 15 éve ott tartózkodók között már 70 százalék a dolgozók aránya, vagyis magasabb, mint a jelenlegi magyarországi foglalkoztatási szint”

Először is: az öt évevel ezelőtt Németországba érkező bevándorlók nem a mostani migrációs hullámmal érkeztek, ők egy másik csoportot alkotnak. Másodszor: a zömében fiatal férfiakból álló bevándorló közösség foglalkoztatottsági szintjéhez mérni a teljes magyar lakosság foglalkoztatottságát erős csúsztatás. A magyar társadalom valóban nem csak 34 év alatti fiatal férfiakból áll. Ez a tény azonban nehezen róható fel a magyar gazdaságpolitikának. Ráadásul, ha a közelmúltban érkezett migránsok statisztikáját nézzük, a helyzet korántsem ilyen fényes. A német kormány Munkaügyi Kutatóintézetének jelentése szerint az elmúlt két évben érkezett 1,2 millió bevándorlóból mindössze 34 ezer talált munkát. 

4. „A kutatás pedig nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy a bevándorlók integrációja sikertelen lenne”.

Ha a kölni kutatás nem is, a kölni szilveszter igen. A bevándorlók által elkövetett terrortámadások, a nők vagy éppen a zsidóság elleni támadások sora nem éppen a sikeres integráció jelei.

A kölni kutatók kizárhatják munkájukból a valóságot, de attól még az valóság marad. Kutatásuk – és az azt tolmácsoló újságcikk – pedig nem több tudományos köntösbe bújtatott politikánál.

(Kép forrása itt.)