Sokak szemében már az is visszatetsző volt, hogy Trump győzelmét követően számos amerikai egyetemen és főiskolán szüneteltették az oktatást és halasztottak el vizsgákat, a tanárok és diákok „sokkos állapotára” hivatkozva. Így az érintett intézmények dolgozói és tanulói gond nélkül vehettek részt a Trump-ellenes tiltakozásokon.


A demonstrációk kapcsán ráadásul újból és újból felmerült a gyanú, hogy a tüntetők egy része anyagi ellenszolgáltatást kap a részvétel fejében. Ma már azt is tudjuk, hogy többről van szó puszta gyanúnál. A San Francisco Chronical hasábjain megjelent cikkből kiderül, hogy egyre több szilícium-völgyi cég készít olyan belső szabályzatot, amely lehetővé teszi alkalmazottjaik számára, hogy fizetett szabadságot vegyenek ki „politikai- és polgári aktivitás gyakorlása” céljából – vagyis tiltakozzanak, aktivista munkát végezzenek, vagy akár jelöltként kampányoljanak. Egy San Franciscó-i marketing cég például évente két fizetett „Cselekvési Napot” engedélyez a beosztottaknak, hogy részt vehessenek politikai gyűléseken és tiltakozásokon. A cég vezetője nyíltan elismeri: a szabályozás azért született, hogy a dolgozókat a Trump-adminisztráció elleni tiltakozásokon való részvételre buzdítsa.  A szabályozás egyébként tartalmaz egy listát is az elfogadható tevékenységekről, illetve a munkavállalóknak előre jelezniük kell, hogy milyen tüntetésen kívánnak részt venni. A San Francisco Chronical tényfeltáró írása számos más példát is említ, hangsúlyozva, hogy a térség vállalataira és munkavállalóira kifejezetten jellemző a liberális értékrend.

A Facebookról eddig is tudható volt, hogy egy demokrata párti, liberális cég. A korábbiak fényében nem is meglepő, hogy a hírek szerint a vállalatóriás fizetett szabadnapot biztosított azoknak a munkavállalóinak, akik részt vettek a május elseji bevándorlást támogató tüntetéseken.

Persze nem ez az első alkalom, hogy a Facebook nyílt (vagy burkolt) politikai állásfoglalást tesz. Kiszivárgott információk szerint ráadásul a Facebook tudatosan háttérbe szorítja a jobboldali-konzervatív tartalmakat. A vádakat Zuckerberg tagadta, de azt elismerte: az elnökválasztási kampányban szakértőként segítették Hillary Clintont, illetve a cég legfelső vezetésének számos tagja támogatta anyagilag is a demokrata párti elnökjelöltet. Donald Trump győzelmét követően a Facebook háborút indított az álhírek ellen – azon hírek, híroldalak és hozzászólások ellen, amelyek a vesztes oldal szerint Trump elnökké választásához vezettek.

De Zuckerbergék nem csak Amerikában aktívak: 2016 januárjában például Európa-szerte kampányt indítottak a migránsokkal kapcsolatos „szélsőséges és rasszista” hozzászólások ellen, a francia elnökválasztási hajrában pedig több mint 30 ezer francia felhasználói fiókot tiltottak le, mivel azok összefüggésbe hozhatók voltak bizonyos álhírekkel.

 

(Kép forrása itt.)