Fél százalékot kérek! Kettő és fél lett, maradhat? – Nagyjából így zajlik a brüsszeli szívességpiacon az alku. Soros György múlt hétfőn írt egy cikket, amelyben most éppen a járványra való hivatkozással adósítaná el Európát. Az újkori népvándorlás csúcsán még “csak” 30 milliárd euró hitelt javasolt a migráció kezelésére. Majd jött az új Marshall-terv Afrikának, amely négy éven át az uniós országok GDP-jének 1,4 százalékát, vagyis összesen kb. ezermilliárd eurót tett volna ki.

Az ezermilliárd szép kerek szám, kellően megmozgatja a spekulánsok “piacok” fantáziáját. Összehasonlításként: ekkora volt az unió hétéves költségvetése 2014 és 2020 között. Soros György cikkében azt javasolta, hogy az EU adjon ki úgynevezett örökjáradék-kötvényeket, amelyek tőkéjét nem, csak kamatát kell visszafizetni. Soros 0,5% kamatot javasolt, ami évi ötmilliárd euró lenne, vagyis a hitelezők kétszáz év múlva jutnának pénzükhöz.

Ennyi filantrópia láttán az ember fia már kezd meghatódni, hacsak nem lenne ugyanazon az oldalon egy pár nappal korábbi cikk, amiben ki más, mint Guy Verhofstadt és szerzőtársa konzervatív “becslésként” 2,5% kamattal számol. Mások akár három százalékot is elképzelhetőnek tartanak.

Fél százalékot kérek! Kettő és fél lett. Maradhat?


Abba ne is menjünk bele, hogy az Európai Központi Bank (EKB) irányadó refinanszírozási kamata jelenleg 0%, míg betéti rendelkezésre állási kamata -0,5%, vagyis a befektető fizet, ha pénzt szeretne ott elhelyezni. Így van ez a tízéves német állampapírokkal is. A piac további csökkenést, vagyis a negatív tartományban maradó kamatokat vár.

Ha Verhofstadték 2,5 százalékos kamatát vesszük alapul, úgy ezermilliárd euró után már évi 25 milliárdot kéne fizetni, vagyis a befektetők pénze 40 év alatt térülne meg, miközben a kamatot “örökké” kéne fizetni. Három százalékos kamatnál a tőke 33 év alatt térülne meg, utána jönnének a befektetői prémium évek. A spekulánsok jönnek-mennek, a befektetések, bankházak és pénzalapok maradnak.

A Soros által példaként felhozott korábbi örökjáradék-kötvények némelyikét ráadásul – akár száz év múlva, de – vissza is fizették, így a kamat mellett a tőke is megtérült, holott alapjában nem ez lenne a konstrukció lényege. A 2,5% kamat éves törlesztője, a 25 milliárd euró nagyságrendileg akkora összeg, mint amit Magyarország a most kifutó hétéves költségvetési ciklus egésze alatt profitált..

És miből fizetné vissza az unió a hitelt? Sorosnak erre is volt ötlete: az üzemanyagot, CO-2 kibocsátást vagy a pénzügyi tranzakciókat uniós szinten kéne megadóztatni, és máris lesz miből kamatot (és tőkét) törleszteni. A közvetlen központi adókat csak elfogadtatni és bevezetni nehéz, utóbb már lehet azokat emelni. Így az európaiak pénzén, a spekulánsokat gazdagítva surranó pályán jöhet létre az adósságba forrt Európai Egyesült Államok.

 

(Kép forrása itt.)