(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.


Elég csak néhány május végi nyilatkozatot felidézni. Budapesten egy Európa jövőjéről szervezett francia-német konferencián a két ország nagykövetei egyértelműen aláhúzták, Európának határozott előrelépéseket kell tennie a közös biztonság- és védelempolitikában. Az európai néppárt elnöki tisztségét ellátó köztiszteletben álló francia politikus, Joseph Daul kijelentései még ennél is elgondolkodtatóbbak. Daul május végén egy fiatal európai politikusokat tömörítő milánói rendezvényen szemléletes anekdotát osztott meg a közönséggel. A március 22-i brüsszeli merényletsorozat napján az emberek otthonukba zárkózva igyekeztek átvészelni a zűrzavart. A munkahelyek otthoni munkát rendeltek el, a hivatalos találkozókat pedig lemondták. Dault európai parlamenti irodájában érte a támadások híre. A véletlen úgy hozta, hogy éppen aznap délutánra volt hozzá hivatalos Aleppo püspöke.  Az elnök biztosra vette, hogy a megbeszélést elnapolják, hiszen Brüsszel káoszba süllyedt. A püspök azonban a körülmények ellenére is megjelent az előzetesen megbeszélt időpontban. Miután látta Daul arcán a meglepődöttséget, emlékeztette, hogy ő hosszú évek óta nap mint nap hasonló terrorban él. Majd hozzátette: ezentúl Európának is meg kell ezt szoknia.

Remélhetőleg a püspök vészjósló szavai túlzóak voltak. Érdemes azonban tudatában lenni annak, hogy a globalizáció korában nem csak a Coca Cola és a Facebook terjednek el soha nem látott gyorsasággal az egész világon, hanem a bűnözés különböző formái is. Nem élhetünk tovább álomvilágban, tudomásul kell venni, hogy életszínvonalunk, békés, biztonságos hétköznapjaink és demokratikus államberendezkedésünk nem természetes adottságok, hanem értékek, amelyekért folyamatosan küzdenünk kell. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már egy 2014. augusztusi rádióinterjúban is elmondta, többször kezdeményezte, hogy az Európai unió is foglalkozzon a keleti keresztényüldözések kérdésével, de mindig kisebbségben maradt. Daul elnök úr szavai azonban reményre adnak okot: talán a nyugat is kezdi felismerni, hogy baj van, és végre előtérbe kerülnek a Magyarország által kezdetektől fogva hangsúlyozott biztonságpolitikai szempontok is.