1. A keleti nyitás gazdasági szükségszerűség. Napjainkban a 7 legnagyobb keleti gazdaság (az E7-ek, azaz East7), vagyis Kína, Brazília, India, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország 21 ezer milliárd dolláros éves GDP-je már majdnem akkora, mint a 29 ezer milliárdos G7-ek – USA, Kanada, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán – bruttó gazdasági termelése. A keleti régió összevont GDP-je  a PwC tanácsadó cég előrejelzése szerint 2050-re 140 ezer milliárdra nő, a G7-eké viszont csak 70 ezer milliárdra bővül. (Érzékeltetésképpen az éves magyar termelés 140 milliárd dollár.)


2. A keleti nyitás célja közvetlenül rákapcsolódni a gyorsabban növekvő keleti piacokra. Egyelőre ugyanis inkább közvetetten, a németeken keresztül értékesítünk Keletre és a közös üzletek nyereségéből kisebb arányban részesedünk. A keleti nyitás elsősorban a hazai tulajdonú KKV szektor helyzetbe hozását szolgálja.

Gondoljunk abba bele, hogy 2030-ra a széles értelemben vett középosztály a mai 2 milliárdról 5 milliárd fősre bővül. A 3 milliárdos bővülésből a kelet-ázsiai és csendes-óceániai térség több mint 2,7 milliárd fővel veszi ki a részét. Ezeken az új piacokon lesz kereslet például a jó minőségű élelmiszereinkre, gépeinkre, berendezéseinkre, szolgáltatásainkra.

(A kép forrása: http://www.dfat.gov.au/about-us/publications/Pages/apec-services-trade-access-requirements-star-database-presentation.aspx

3. A keleti nyitás megkésett másolása az olyan sikeres nyugati államoknak, mint amilyen Németország, amely időben felismerte a világgazdaság fejlődésének tendenciáit és aktívan támogatja vállalatainak keleti piacokon való térnyerését. Míg Magyarország fejlődő világbeli exportja 2013-ban 7,5 százalékon állt, addig a németeknél ez az arány 19 százalék volt.

4. A keleti nyitás hosszú távú befektetés, de azért részeredmények már látszanak. A fejlődő piacok részesedése exportunkból 1,5 százalékponttal növekedett 2009-2013 között. Nominális értelemben 63 százalékkal többet értékesítettünk a fejlődő régióban, úgy hogy eközben nyugati piacaink is 25 százalékkal bővültek.

5. A keleti nyitás tehát nem jelent elfordulást a nyugati piacainktól. Célja – német mintára – a több lábon állás megteremtése, a gazdaság egyoldalú külpiaci kiszolgáltatottságának csökkentése.

6. A keleti nyitás nem az Oroszországhoz való közeledésről szól. Egészen addig, amíg nem tudjuk megtölteni nem orosz gázzal a vezetékeinket, kiszolgáltatott helyzetben vagyunk az oroszokkal szemben. Nem úgy mint például a litvánok, akik rendelkeznek LNG terminállal (tengeren érkező cseppfolyósított gáz befogadására alkalmas infrastruktúrával) és így meg tudják versenyeztetni az oroszokat máshonnan beszerezhető gázzal.

Itt ér véget a (köz)gazdasági elemzés, és kezdődik a politikai…