Békepárti chatrobotot kérdeztünk Pressman szavairól
Nézzük először a nagykövetségi sajtórendezvény nemzetközi környezetét: az USA-nak nincsen jó ajánlata Európának, a Biden-adminisztrációnak nincsen jó ajánlata Magyarországnak. Az USA továbbra, és annak ellenére adja négyszeres áron Európának az energiát, hogy Macron elnök ezt szóvá tette.
Az USA szoros európai szövetségesei, főként Lengyelország, Ukrajna és Litvánia sürgették Németországot modern Leopárd tankok szállítására, amibe a németek azzal a kitétellel egyeztek bele, hogy egy széles nyugati koalíció részeként tehessék ezt, aminek az USA is részese. A német kancellár az amerikai tankszállítás nyilvános ígérete után járult csak hozzá modern német tankoknak a csatatérre szállításához, amivel 1945 óta először állnak a “keleti fronton” egymással szemben német és orosz harckocsik.
Miközben a német gyártmányú tankokat már szállítják, a korábban megígért 31 amerikai Abrams M1A2 tank legkorábban 2023 végén érkezhet meg a frontra, így fennáll annak a veszélye, hogy az Észak-Szíriában kilőtt nyolc Leopárd 2-höz hasonlóan hamarabb látunk kilőtt német tankot Ukrajnában, mint Abramst, ami befolyásolhatja az Ukrajnának átadott fegyverek pótlását célzó beszerzéseket és versenyhátrányt okozhat a német fegyvergyáraknak, illetve versenyelőnyt az amerikaiaknak. Ilyen verseny zajlik már javában a légvédelmi rendszerek terén is, ahol a német Iris-T rendszer és az amerikai Patriot konkurál egymással.
Vajon miben sántikálnak?
A kiszivárogtatott Pentagon-iratok tanulsága szerint Ukrajna sokkal rosszabbul áll, mint azt számos mértéktartónak mondott nyugati médium, szakértő és intézmény láttatta. Az ukrán légvédelem kimerülő készletei mellett főként az óriási emberveszteségek okoznak Kijevnek fejfájást, amit a “tavaszi” ukrán ellentámadás esetleges kudarca, vagy a Bahmuthoz hasonló felőrlő hadviselés folytatása csak tovább fokozna.
Mivel az USA háborút támogató elitje tart Donald Trump és esélyesnek tartott Republikánus párton belüli fő kihívója, Ron DeSantis megválasztásától, ezért az újraindulását nemrég bejelentő Biden elnöknek még a 2024. novemberi elnökválasztás előtt egy olyan “béketervet” (off-ramp) kell prezentálnia, amely elhiteti az amerikaiakkal, hogy Ukrajnából nem lesz egy újabb Vietnám. Ehhez az USA potenciális katonai szerepvállalását csökkenteni, míg az európai szövetségesekét növelni kell. Pressman nagykövet szavait tehát leginkább e folyamatok tükrében kell érteni.
A sokak által dollármédiának nevezett médiumokban szinte szóról szóra egyező nagyköveti kommunikációs panelek legjobb cáfolata a korábbi nemzeti konzultáció, illetve a 2022-es országgyűlési választás eredménye, ahol a dollárbaloldal és médiája által sulykolt háborúpárti állásponttal szemben egyértelműen a békevágy kapott erős felhatalmazást.
Minimum ennek tükrében erőltetett, hogy Pressman szerint “cinikus” tűzszünetet követelni, amikor nem a mi országunk áll harcban. Ez ellen felhozható, hogy szintén “cinikus” úgy háborús részvételbe préselni országokat, hogy a saját országunk nyolcezer kilométerre és egy óceánnyira van a frontvonaltól. Németország példája pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy a külföldi hatalmak és az általuk fizetett aktivisták nyomása alatt milyen könnyen el lehet jutni a kezdeti ötezer sisak szállításától a Bundeswehr NATO kötelezettségeit is veszélyeztető fegyver- és lőszerszállításokig.
Ne legyenek kétségeink, ezzel próbálkoznak most Magyarországon is. Mivel Soros György és más “mikro adományozók” guruló dollárjai tavaly nem voltak elégségesek a magyarok békevágyának megfordítására, most az amerikai adófizetők pénzét kezdik el égetni. Indul ugyanis az USAID közép-európai programja, amely várhatóan és sokadszorra nagyjából azokat a hazai szervezeteket és politikai aktivistákat fogja támogatni, akik már tavaly is kudarcot vallottak.
(Fotó: Samantha Power/Twitter)