Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Baráti tűz Brüsszelből

Hiába vadásszák le egyesével a Fidesz EP-képviselőit, az idő nem az örökjáradék-vadászoknak dolgozik.

Az európai helyzet fokozódik, a brüsszeli hatalmi gépezet ellentámadásba lendül. Mivel elefántcsonttoronyban élnek, ellentámadásuk is amolyan sete-suta. Nézzünk néhány példát a baráti tűzre.

Az elhíresült brüsszeli házibuli leleplezése körül sok a kérdőjel, egyesek titkosszolgálati akciót sejtenek mögötte. Az viszont csak a belga hatóságok indiszkréciója nyomán szivároghatott ki, hogy a tetten ért bulizók között egy lemondott EP-képviselő is van, akit a média gyorsan be is azonosított. Talált, süllyedt.

Deutsch Tamásra most éppen az Osztrák Néppárt lő. Miután a német uniópártok nevében Alexander Dobirndt CSU-politikus a minap nem támogatta a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP), Kurz kancellár brüsszeli embere levélben kérte az EPP képviselőit, hogy — nyilatkozata miatt — zárják ki Deutsch Tamást a frakcióból, vagyis tesztelik a németeket, hogy mennyire követik a pártvezetés direktíváját.

Működik a véd- és dacszövetség.


Berlin ugyanis jobbnak látja “bent”, az EPP ellenőrzése alatt tartani a Fideszt, mivel annak kilépésével ellenőrizhetetlen folyamatok indulnának el. A Fideszt más értékkonzervatív pártok is követhetik, így a jelenleg 187 fős EPP és 147 fős szocialista frakció közötti különbség csökkenne. A többségi arányok eltolódása hatással lenne az EP tisztségeinek a ciklus félidejekor (jövő ilyenkor) bekövetkező újraosztására és az “nem lehet”, hogy ne a legtöbb miniszterelnököt adó EPP legyen a legerősebb frakció az uniós parlamentben.

További próbálkozásként felvetik, hogy a mentőcsomagot ne uniós, hanem kormányközi együttműködés keretében fogadják el. Erre az EU Működéséről Szóló Szerződés III. Címe a Megerősített Együttműködésről lehetőséget is ad. Példa is van rá, hiszen az eurózóna országai így hozták létre az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) az euró “megmentésére”.

Azt gondolják, hogy ezzel Lengyel- és Magyarország zsarolható. Tévednek. A kedvező kamatozású magyar hitelfelvétel megmutatta, hogy a kiegyensúlyozott költségvetésű tagországok az adósságunió nélkül is friss pénzhez jutnak. A 0,5% kamat messze elmarad a Soros-szövetséges Guy Verhofstadt “konzervatív” becsléseként áprilisban javasolt 2,5 százaléktól.

Berlin és Brüsszel ráadásul olyan megoldást szeretne, amely az összes eurózónán kívüli (prosperáló skandináv és visegrádi) országot bevonná az adósságunióba. A jövő szeptemberben nyugdíjba készülő Angela Merkel is olyan politikai örökséget hagyna maga után (az adósságuniót), ami az integráció elmélyítését és visszafordíthatatlanságát hivatott szolgálni.

Erről szól a lengyel-magyar szabadságharc valójában. Varsó és Budapest támogatja az EU gazdaságának újraindítását, de nem engedheti egy olyan, “jogállaminak” csúfolt politikai zsarolási mechanizmus elfogadását, aminek nincsen szerződéses alapja; messze túlmegy az állam- és kormányfők júliusi megállapodásán és ami kiszolgáltatott helyzetbe hozza ezeket az országokat.

Az adósságot jó gazdaságpolitikával és szorgalommal vissza lehet fizetni. Deák Ferenctől azonban azt tanultuk meg, hogy amiről a nemzet önként mond le, azt már nagyon nehéz visszaszerezni. Ezért kell most a nemzeti szuverenitást akár a brüsszeli baráti tűzben is megvédeni.

(Kép forrása: itt.)