Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Bankoljunk helyesen!

Jó ötlet-e a bankrendszer felét hazai tulajdonba adni?

A bankszektor a múlt héten megállapodásban vállalta, hogy (végre tényleg) jobban hitelezi a magyar gazdaságot. A kormány cserében minden eddiginél vonzóbb ösztönzőkkel próbálja a pénzpiacot mozgásba hozni, miközben optimizmusa óvatos marad.


(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Az óvatosságra minden ok megvan, hiszen a magyarországi bankok az aktuális válság kitörése óta már többször is vállalták, hogy több pénzt helyeznek ki, így segítve a gazdaság növekedését. Az ígéretek ellenére tőlük azonban alig jutott érdemben friss pénz a cégekhez és a lakossághoz, holott ösztönzésből eddig sem volt hiány.

A privatizált és többségében külföldi kézben lévő bankrendszer eddig nem igazán jeleskedett a magyar lakosság és vállalati szféra hitelezésében. Velük szemben valahogy a hazai és állami tulajdonú pénzintézetek jobban érzékelték a honi igényeket. A legjobb példa erre a végtörlesztés és az MNB Növekedési hitelprogramja.

A közkeletű hiedelmekkel ellentétben jellemzően egy közepes panellakás ára, 6,4 millió forint volt a 150 ezer végtörlesztett hitel átlagos összege. Ehhez a takarékszövetkezetek nyújtották aránylag a legnagyobb segítséget, átlagosan 5,8 millió forintos hitelek formájában, közel 50 milliárd forint értékben.

Mint azóta a versenyhivatal határozatából is kiderül, egyes nagybankok kartelle megakadályozta, hogy még többen élhessenek ezzel a kedvező lehetőséggel. A végtörlesztés költségét a bankok pedig még el is számolhatták a bankadóval. Rekord összegű, 9,5 milliárd forint bírságot szabtak ki rájuk a kartellért büntetésül.

Az MNB – angol mintára – beindított Növekedési hitelprogramja 2,5% kamatra juttat friss pénzt a cégeknek, amelyek ebből fejleszthetnek, vagy válthatják forintra korábbi drága devizahitelüket.

Képzeljük csak el, mekkora plusz tehertől szabadultunk volna meg / mennyivel nagyobb növekedési ütemünk lett volna akkor, ha 2010 után a nagybankok is hasonló „bátorsággal” szállnak be a magyar lakosság és nemzetgazdaság igényeihez illeszkedő pénzkihelyezésbe.

Amikor tehát a kormány arról beszél, hogy a bankszektor legalább felét hazai tulajdonban szeretné látni, akkor valószínűleg olyan pénzintézetekre gondol, amelyek saját szűk érdeküknél messzebb látnak, és jobban együttműködnek a gazdaság többi szereplőjével. Ez ugyanis mindannyiunk hasznára válna!