Galló Béla
Galló Béla politológus

Az idei nyertes

A kínai horoszkóp szerint ez a Patkány éve, a patkány értelmes, furfangos lény, nem éri be kevéssel, mindent meg akar szerezni, terveit tűzön-vízen keresztülviszi. Kedves, előzékeny, és elbűvölően tud viselkedni.

2020 globális mércével mérve kétségtelenül Kína éve volt. Civilizációs túlélésben – globálisan régóta ebben téblábolunk! – eleve jók a kínaiak. Több ezredéves kultúrájukban nagy hagyománya van, miként lehet a bajból erényt, előnyt kovácsolni. A mongolok, a mandzsuk és a britek sokat tudnának mesélni erről.

Kora tavasszal Vuhan városából jött a baj. Csak hát Vuhan a maga tizenkét milliócskájával a másfél milliárdnyi Kínában annyi csupán, mint nekünk egy falu. Szinte parányi. Következésképp, ha csak egy falu van bajban, attól az ország még zakatolhat. 

Zakatolt is.


Vuhant Pekingnek könnyebb volt - úgy-ahogy - elszigetelnie, mint a világnak azonnal leállítania a Kínával folytatott érintkezéseket.  A vírus úgy juthatott el távoli földrészekre, hogy az óvatlan nemzetközi járatok egy ideig még a járvány belobbanása után is seregestül zúgtak a levegőben, repülőgépek szállították szerteszét a bajt.         

Ijedtében először leállt a világ, hogy aztán akadozva, lelassulva működgessen tovább.

Lelassult persze Kína is, a Covid-19 vele sem tréfált. Ennek ellenére idén a kínai gazdaság az egyetlen, amely ebben a közösen szörnyű évben is növekedést produkált.  Sokkal kisebbet, mint amennyit az előző esztendőkben, de ezt nem csak a Covid okozta, a növekedés ütemét az amerikaiakkal vívott kereskedelmi párbaj is fékezte. Amennyiben a világgazdaság erősödik, a kínai fékek várhatóan kiengednek, bár az ádáz kereskedelmi harc aligha hagy majd alább. A globális értékláncokért szüntelenül dúl a kíméletlen küzdelem, jó, ha ezt folyvást tudatosítjuk. Nota bene, Joe Biden szintúgy eltökélt harcosa lesz ennek a szívós háborúnak, mint amilyen Donald Trump volt. 

Peking a technológiai versenyben, a 4-5. ipari forradalom harcmezőin sem vesztett pozíciókat, sőt. A Huawei elleni hiszti (a kereskedelmi harc részeként) cseppben a tenger alapon jelezte, hogy Kína a csúcstechnológiákban nemcsak Európát körözte le, szorosan lépdel az USA mögött, vagy inkább már mellette. Nemzeti zászlajuk az amerikai mellett ott leng a Holdon, 2020-ban robotszondát küldtek föl értékes kőzetmintákért, s tavaly megnézték már sápadt szomszédunk túloldalát is, amit rajtuk kívül még senki. Hszi Csin-ping kínai elnök ezek után minden eddiginél nyomatékosabban jelenthette ki: Kínának fel kell pörgetnie katonai modernizációját, hadd legyen mielőbb világszínvonalú hadserege. (A fegyverkereskedelemben már így is dobogósok, az USA és Oroszország van még előttük. Egyelőre.)

Amiben viszont máris élen járnak, az a társadalomszervezés és a csúcstechnológia összekapcsolása. Világtrend, hogy a globális bajok sokasodásával egyre inkább elit-célkitűzés lesz a féken tartható társadalom reáliája, amit a kínaiak igen jól csinálnak. Nekik nemigen kell vesződniük a demokratikus struktúrák – nemzeti – ellenállásával. Nem muszáj a nyitott társadalom szóvirágával leplezni céljaikat, ahogyan azt a tech-multik és szószólóik csinálják Nyugaton. Nem, a kínaiak különösebb ideológiai faksznik nélkül, pőrén cselekszenek. Digitális nyomkövetési rendszereik már lehetővé teszik az állampolgárok folytatólagos és mindennapi pontozását, s ennek nyomán viselkedési kreditrendszer felállítását, vagyis az emberek felosztását jó és rossz alattvalókra. Nyugaton ilyesmiről egyelőre legföljebb csak álmodnak egyesek, noha igény – lapozzuk föl majd januárban az idevágó szakirodalmat Davosban - jócskán volna rá.

Figyeljük hát a patkányokat. Nem az ellenségeink ők. Ami a társadalmi „fejlődést” illeti, sokkal inkább tükörképeink. 

(Kép forrása: itt.)